Egyenlőtlen viszonyok

A magyar háztartásoknak összesen 56,3 ezermilliárd forint pénzügyi vagyonuk volt 2019 második negyedévének végén – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A teljes tartozásállomány ezzel szemben 9,3 ezermilliárd forint volt. Az összvagyon a második negyedévben 1,4 ezermilliárd forinttal nőtt, az év első felében 2,5 ezermilliárddal. A pénzügyi vagyonba nem számolják bele az ingatlanokat és az ingóságokat, benne vannak viszont a bankbetétek (9,8 ezermilliárd forint), a készpénz (4,9 ezermilliárd), az állampapírok (6,6 ezermilliárd) és a vállalati részesedések (17,3 ezermilliárd). Kiemelkedően növekedett a hosszú lejáratú állampapírok állománya – valószínűleg a június elején bevezetett, kedvező hozamú Prémium Állampapírnak köszönhetően. Ha ekkora háztartási összvagyont egyenlően osztanánk el, minden magyarra 5,8 millió forintnyi pénzeszköz jutna – csakhogy távolról sem egyenletes az eloszlás. Az MNB 2017-re vonatkozó felmérése szerint a háztartások leggazdagabb egy százaléka birtokolja az összvagyon 25 százalékát (ingatlanokkal és ingóságokkal együtt), míg a legszegényebb tized valójában mínuszban van, mivel több a tartozása, mint a vagyona. Nemcsak a magánháztartások, az államháztartás is jól áll a Pénzügyminisztérium közlése szerint. A júliust többlettel zárta, a központi alrendszer így a hónap végére 352,7 milliárd forintnyi hiányt halmozott fel, ami az éves előirányzatnak csupán a harmada.