Schmidtakapunkívül

Grandiózus, hatezer négyzetméteres játszóteret adtak át a minap a budai Harsánylejtőn, ahol a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) épít luxusotthonokat. Akár szimbolikus jelentősége is lehet az eseménynek, mutatva, hogy a BIF főtulajdonosának, Schmidt Máriának változatlanul széles a játéktere, stabil a pozíciója. Amikor a történész férje, a kitűnő üzleti stratéga és kapcsolatépítő Ungár András 2006-ban elhunyt, a BIF-fel ötmilliárdos vagyont hagyott a családjára. A friss, féléves mérlege szerint 40 milliárdos ingatlanbirodalmat működtető BIF tőzsdei értéke ma 86 milliárd forint. Ennek hivatalosan a kétharmada a családi vállalkozásé, a Pió-21 Kft.-é, amelyből Schmidt Máriára 37 milliárd, gyermekeire, a BIF vezérkarában ülő Ungár Annára és az LMP színeiben politizáló Ungár Péterre pedig nagyjából 10-10 milliárd jut. Más kérdés, hogy e vagyonérték fikció, hiszen nagy tételben nem lehetne ilyen magas áron pénzzé tenni a részvényeket.

Kis lépésekben viszont nagyon sokat lehet keresni rajtuk. Az utóbbi egy év alatt például akár 53 százalékot is hoztak az ügyeseknek. Az elképesztő szárnyalás ellenére azonban a BIF papírjainak tőzsdei szereplése nem válik a magyar tőzsde dicsőségére, hiszen az árfolyam furcsa mozgásokat mutat, ami nem egyedülálló a NER rendszeréhez tartozó cégek esetében. „Csakhogy, míg Mészáros Lőrinc Opus-birodalmát közel egyharmad részben független kisbefektetői kör tulajdonolja, a BIF mögött már alig vannak ilyenek, ezért Schmidték szinte tetszőleges szintre lőhetik be az árfolyamot” – magyarázta a HVG-nek egy befektető, hangsúlyozva, hogy ez óriási kockázattal jár.

Schmidt Mária sosem értett az üzlethez – mondják róla azok, akik régóta ismerik –, de aki közel áll a hatalomhoz, annak nem is kell. Még 2015-ben történt, hogy az akkor már Mészáros Lőrincnek dolgozó Jászai Gellért 480 forintos árfolyamon bevásárolt volna a BIF-papírokból – vitte volna nemcsak Schmidték, hanem a másik két nagytulajdonos, Nobilis Kristóf és Spéder Zoltán pakettjét is. Jóllehet ez utóbbi kettő nem tudott a követendő üzleti stratégiában egyezségre jutni Schmidttel, az ajánlatot nem fogadták el. Ma pedig Jászai a BIF-fel azonos tőzsdei értékű informaikai cég, a 4iG 40 százalék feletti tulajdonosa és irányítója. Ez az epizód viszont még feltűnőbbé teszi azt a tényt, hogy Schmidt Mária 2015 őszén verseny nélkül, részvényenként mindössze 380 forintos áron kapta meg az államtól azt a további ötszázaléknyi BIF-részvénycsomagot, amit a Fidesz-többségű parlament a magánnyugdíjpénztáraktól elvett. A BIF ingatlanvagyonát akkoriban húszmilliárdra tették. Egy évvel később a kormány kegyeltjeinek köréből kiebrudalt Spéder látszólag önként, darabonként 400 forintért vált meg a papírjaitól, noha maga a társaság a tőzsdén 500-ért is vette a sajátjait. Nobilis 2017-ben csak 468 forintot kért a maga majdnem 33 százalékának egy-egy papírjáért egy titokzatos svájci cégtől, amely nem sokkal később a családi Pió-21 Kft.-é lett. Az üzletsorozat részletei talán sosem derülnek ki, de miután a befolyásukat növelő Schmidtéknek a tőkepiaci szabályok szerint minimum 600 forintos árfolyamon kellett nyilvános felvásárlási ajánlatot tenniük, egyértelmű, hogy a Schmidt által legyőzött két nagyvállalkozó nem tisztességes piaci alkuban szállt ki.

Az idén januártól a BIF-nek már társasági és helyi adót sem kell fizetnie, mert úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaság lett. Ennek előfeltétele, hogy a részvények legalább 25 százaléka a tőzsdén forogjon. Trükkösen oldották meg ezt is, hiszen a saját papírok piacra dobásán túl a NER-hez közel álló, nagyobb tulajdonostársak adtak el részvényeikből ismeretlen partnereknek. Ilyen tulajdonostárs például Horváth László kazah konzul vagy Schmidték fő finanszírozója, a Takarékbank. „Felháborító, hogy a szabályozás a kisbefektetők kárára kijátszható” – kommentálta a történteket a tőzsdei kisbefektetők érdekében fellépő szervezet elnöke, Dióslaki Gábor.

Korábban úgy hírlett, a BIF-részvényeket elnyelő, majd azokat Schmidtéknek hitelben továbbadó rejtélyes svájci cég Mészáros Lőrinc érdekeltsége, de a jelek szerint a gázszerelőmester ebből az üzletből kimaradt, vagy legalábbis nagyon a háttérbe húzódott. Tetemes hitelállománya miatt viszont sakkban lehet tartani Schmidték cégét, méghozzá a Mészáros földije és bizalmasa, Vida József által vezetett Takarékbankon keresztül. A Takarékbank kilencmilliárd forintnyi, változó kamatozású hitellel finanszírozza a BIF-et, de hitelezi a családi céget is. A kamatemelés rizikóján túl akár indoklás nélkül is fel lehet mondani ezt a kölcsönt. A másik nagy hitelező az állami MFB, amely húszmilliárdos, fix kamatozású keretet nyitott a BIF-nek – ebből lecserélhető a takarékbanki kölcsön, persze csak akkor, ha „odafönt” is így akarják. „Érthető, ha a hitelek fedezeteként szolgáló részvények értékét felfújják” – jegyezte meg a HVG informátora, hangsúlyozva, hogy a BIF – amelyet Ungár Anna korábban bankárként tevékenykedő férje vezet – jól működik. A hitelezők azonban bármikor tehetnek olyan drasztikus lépéseket, amelyekkel letörik a BIF-részvények árfolyamát, olcsó vételi lehetőséget nyitva egy „szemfüles” vállalkozónak. ¬ GYENIS ÁGNES