Erődemonstráció

Az építőipar ragadta a magasba, emelte öt százalék fölé a magyar gazdaság növekedését az idei első félévben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. Az ipari termelés valamelyest az átlag alatti mértékben bővült, a mezőgazdasági pedig kissé zsugorodott. Az alapvetően költségvetési finanszírozású humán ágazatok – közigazgatás, oktatás, társadalombiztosítás, egészségügy, szociális ellátás – együttes indexe stagnálást mutat. A háztartások fogyasztása az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,8 százalékkal emelkedett, a beruházások csaknem 20 százalékkal lódultak meg. A külkereskedelem az első negyedévben még 1,3 százalékkal hozzájárult a hazai össztermék növekedéséhez, mivel a kivitel erőteljesebben bővült, mint a behozatal, ám a második negyedévben fordult a kocka: az ágazat 1,2 százalékkal apasztotta a GDP-t. Júniusban a kivitel – euró­ban számolva – 7,3 százalékkal, az import 2,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, főleg az uniós tagállamokkal folytatott külkereskedelmi forgalom esett vissza. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya az év első hat hónapjában meghaladta a 26 százalékot, ami további robusztus gazdasági növekedést sejtet, bár az elemzők némelyike – a GKI-val az élen – közeli tempóvesztést, markáns lassulást jövendöl. A növekedést fűtik a keresetek is, a január–júniusi időszakban 10,6 százalékos pluszt mért a statisztika az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó átlagkereset 359 550, a nettó 249 100 forint volt. Mindeközben a közfoglalkoztatottak keresete 0,6 százalékkal csökkent, a nettó közmunkabér átlagosan 54 500 forint volt. A nettó keresetek immár harmadik éve két számjegyű mértékben javulnak átlagosan, és a kormányzati prognózis szerint még jövőre is 10 százalékhoz közeli emelkedésre lehet számítani. Ez a tempó kockázatos, hiszen az egy főre és egy munkaórára jutó termelékenység csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb. Magyarországon 2013-ig javult a termelékenység, majd csökkenni kezdett. Tavaly ismét némi javulás következett be, de az uniós átlag 69 százalékához közelítő termelékenység jócskán elmarad a fél évtizeddel korábbitól. További kockázat, hogy a munkanélküliség a május–júliusi időszakban 3,4 százalékos volt, a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapot, a szakképzett munkaerő hiánya pedig a munkavállalók béralkujának kedvez – legalábbis az üzleti szektorban.