Babajáratok

Jelentősen megnőtt az utóbbi években a fedélzeti szülések száma, amire a légitársaságok nincsenek felkészülve. Erre jutott hiánypótló tanulmányában Travis Heggie, az Ohio állambeli Bowling Green Egyetem kutatója, aki kilenc évtized légi vajúdásainak adatait szedte össze. A Journal of Travel Medicine című szaklap hasábjain megjelent dolgozat szerzője szerint 1929 és 2018 között összesen 74 baba látta meg a napvilágot utasszállító repülőgépeken, bő négyötödük az ezredforduló után, több mint a felük (41-en) az utóbbi évtizedben. Számuk rohamos emelkedése nemcsak a légi közlekedés demokratizálódásával van összefüggésben, hanem azzal is – hangsúlyozza Heggie –, hogy míg korábban állapotos hölgyeknek egyáltalán nem ajánlották a repülést, az utóbbi időben az már csak a terhesség 36. hete után ellenjavallt. A számok nem támasztják alá ezt a javaslatot: bár nem minden esetben ismert a várandósság pontos ideje, legalább minden második esetben a 36. hét előtt indultak meg a fájások (két anyukának fogalma sem volt róla, hogy terhes). Az esetek többségében szerencsésen alakultak a dolgok, találtak az utastársak között többé-kevésbé hozzáértő személyt (orvost, orvostanhallgatót, nővért vagy bábát), ám minden hatodik szülést a személyzet valamelyik tagjának kellett levezetnie. Ehhez szinte kizárólag „tábori” eszközök álltak rendelkezésre: fertőtlenítéshez sokszor whiskyt vagy vodkát használtak, vágóeszközt olykor valamelyik hölgy neszesszerében találtak, több ízben is cipőfűzővel kötötték el a köldökzsinórt, és rendszeresen szívószállal tisztították meg az újszülöttek légutait. Szerencsére mindegyik baba életképesen jött világra, csupán az a kettő halt meg még a fedélzeten, akiket kiskorú, bevándorló anyjuk titokban a mellékhelyiségben hagyott.