Tagadáséshárítás

Energetikai szakértők közül sokan azon tűnődnek, miért nincs pánik az olajpiacon a szaúdi olajlétesítmények elleni támadások után. A feltehetőleg Irán által elkövetett akció következtében egy nap alatt 20 százalékkal mentek fel az olajárak, de azóta visszaestek a hordónkénti 64 dolláros szintre, vagyis a támadás előtti sávba. Holott a közel napi 6 millió hordós olajkiesés a globális kínálat 5 százalékát jelentette, a geopolitikai kockázatok pedig nem múltak el, Irán és az USA fenyegetőzik. A magyarázatok között említik, hogy az első napon tapasztalt hirtelen drágulás részben a tőzsdei kereskedésben használt algoritmusok hatásának tulajdonítható. A szaúdi tartalékokból pedig pótolják a termelés elmaradását. A királyság odahaza és külföldön – így a japán Okinaván, Rotterdamban és az Alexandria melletti Szidi Kerir egyiptomi kikötőben – összesen 180 millió hordó tartalékot tart.

A bizonytalanságot azonban elvileg növelnie kellene annak, hogy a szaúdi adatok nem átláthatók, általában mindig túlbecsültek. Ráadásul a két szaúdi létesítményben keletkezett károk felmérése és kijavítása minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe, mint a Rijád által derűlátóan hangoztatott „néhány hét”. Továbbá a csapás által sújtott két létesítmény egyike arab könnyűolajat dolgoz fel, és a nehezebb típusra átállás megint csak időt és pluszköltséget jelent. Iparági források szerint a szaúdiak több – indiai, japán, dél-koreai, európai – finomítónak is jelezték, hogy a közeljövőben feltehetően nehezebb olajféleséget kapnak.

Az egyes elemzők által várt 30 százalékos kőolajár-emelkedés elmaradásának fő oka azonban a nyersanyag globális kínálatának alapos átrendeződése. Az utóbbi hat évben az amerikai olajfelhozatal – a palaforradalomnak köszönhetően – napi 5,5 millióról 12,2 millióra nőtt, meghaladva a szaúdi és az orosz termelést. Washington 2015-ben 40 év után feloldotta az olaj­export-tilalmat, a kivitel az idén elérte a napi 3 millió hordót, amivel felülmúlja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) legtöbb tagországát. De még ennél is döbbenetesebb, hogy egyetlen évtized alatt az amerikai nyersolajimport 60 százalékról az idei évben 8 százalékra zuhan: az USA gyakorlatilag önellátóvá vált a stratégiai energiahordozóból, aminek a geopolitikai következményei még nehezen kiszámíthatóak.