Borongósősz

A németországi autógyárak magyarországi jelenlétének súlyáról az idén tavasszal vélekedett úgy a ZDF közszolgálati televízió humoros műsorában Oliver Welke, hogy a Fideszt három ok miatt nem zárják ki a néppárti frakcióból, s ez az Audi, a BMW és a Mercedes. Ugyanerre vezethető vissza, hogy a páneurópai piknik évfordulóján Angela Merkel német kancellár, az ellenzéknek csalódást okozva, tartózkodott az Orbán-kormány bírálatától. A kormányzati támogatásokkal kistafírozott német – valamint dél-koreai és japán – járműgyártók a magyar export ötödét és a GDP 5 százalékát adják, és mindkét arány tovább nő, ha a BMW megépíti debreceni üzemét.

A függés ugyanakkor sérülékenységet is jelent, hiszen elég a gyártósort átszerszámozni a győri Audi-gyárban, hogy annak hatása érződjön a negyedéves magyar GDP-n. A lassuló kínai gazdaság, valamint a Donald Trump amerikai elnök által az európai autókra belengetett büntetővámok elsősorban a német gyártókat fenyegetik, s rajtuk keresztül hatnak negatívan a magyar gazdaságra. A függés kétirányú is lehet. Az idei év elején a német Volkswagen konszern viszonylag gyorsan, egyhetes munkabeszüntetés után megadta a 18 százalékos béremelést az Audi győri dolgozóinak, mert évi 1,9 millió darabos teljesítménnyel ez a világ legnagyobb motorgyára. Így ha az ott összeszerelt egységek nem érkeznek meg a „just in time” precíz beszállítási modellje alapján szervezett külföldi üzemekbe, akkor akadozhat a VW, az Audi, a Seat és a Skoda egyes modelljeinek összeszerelése.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat pozitívan értékeli a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is, amely a tagvállalatait, illetve más külföldi befektetőket megkérdező tavaszi felmérésében azt találta, hogy az utóbbi néhány évben Magyarország megítélésének a javulása az adózásban volt a leglátványosabb. Ami a társasági nyereségadó jelentős csökkenése miatt nem csoda, de szerepet játszhatnak benne a stratégiai megállapodásokba csomagolt kormányzati kedvezmények is. Az adóigazgatás és általában a közigazgatás működése tekintetében is a régiós átlag fölötti elégedettséget mért a DUIHK szondázása. A vállalatvezetők 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ma újra Magyarországot választaná a beruházásuk helyszíneként.

A Magyarországon működő hatezer német vállalat 300 ezer embernek ad munkát, a  közvetlen német tőkebefektetések teljes összege meghaladja a 20 milliárd eurót. A kétoldalú kereskedelem tavaly 4 százalékkal nőtt, és elérte az 54 milliárd eurót. Ebben is meghatározó szerepet játszik az autóipar, mert a beérkező részegységek az importot, a kiszállított autók pedig az exportot növelik. A kétoldalú külkereskedelem mérlege a KSH adatai szerint pozitív, tavaly 2,8 milliárd eurós magyar többletet mutatott. ¬