Lassul a növekedés

Utólag is nő a hazai össztermék, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi revíziója szerint. Az 1995-ig visszamenőlegesen végrehajtott felülvizsgálat során főleg a 2015 és 2018 közötti GDP-adatokat emelték meg, így a tavalyi esztendőben a folyó áron számolt hazai össztermék a korábban közölt adatnál 1,4 százalékkal több, 42 662 milliárd forint lett. A volumenindexek viszont csak tizedszázalékkal változtak. Ezzel együtt mind az idei esztendőre, mind a 2020-ra vonatkozó kitekintések meglehetősen bizonytalan bázisra épülnek. A módosításokat és az első félévi adatokat figyelembe véve a Kopint-Tárki és a Századvég Gazdaságkutató az idei évre egyaránt 4,8 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az utóbbi még 2020-ban is 4 százalékhoz közeli GDP-bővüléssel kalkulál, ezzel szemben a Kopint-Tárki már erőteljes lassulást jelez előre – éppúgy, mint a KSH-korrekciót megelőzően megnyilatkozó, meglepően pesszimista Magyar Nemzeti Bank és a nála is borúlátóbb GKI. Valamennyi kutatóintézet és az MNB nagyobb inflációt jövendöl 2020-ra, mint a kormány (2,8 százalék). A Pénzügykutató jövőre átlagosan 330 forintos euróárfolyamot vár, a GKI 335 forintosat. A Századvég Gazdaságkutató szerint „egyelőre nem várható, hogy a jegybank a forint tartós gyengülésére reagálna”, legfeljebb 4 százalék fölötti infláció esetén teszi ezt meg. A Kopint-Tárki viszont azt hangsúlyozza, ha a fogyasztóiár-index ismét emelkedésnek indul, arra a monetáris tanácsnak kamatemeléssel kell reagálnia. Abban szinte teljes a kutatói konszenzus, hogy a bruttó bérek jövőre is erőteljesen nőni fognak, a bruttó állam­adósság pedig – legalábbis a GDP-hez mért aránya – tovább csökken.