Ingoványosterepenjárók

Magyar nyelven, magyar diákokhoz akarja eljuttatni ideológiáját a Kelet és Nyugat határán egyensúlyozó, egyszemélyes hatalom kialakításán ügyködő török államfő. Legalábbis – Erdogan elnök kívánságának megfelelően – a török külpolitika támogatása a célja annak az alapítványnak, amely iskolát indít Budapesten. Maarif Általános Iskola és Gimnázium néven a török fenntartású iskola már megkapta a működési engedélyt a fővárosi kormányhivataltól. A fenntartó a Maarif Hungary Nonprofit Kft., amelynek tulajdonosa a törökországi Maarif Alapítvány. A szervezetet 2016-ban, törvénnyel hozták létre, és a török oktatási tárcához tartozik. Az alapítvány a török diplomácia támogatása mellett rátenné a kezét azokra a külföldi iskolákra is, amelyeket Erdogan elnök fő ellenlábasa, a Fethullah Gülen szervezte mozgalom alapított számos országban.

Megalakulása óta a Maarif már számos iskolát hozott létre, főleg Afrikában és Ázsiában. Európában eddig egyedül Romániában működik oktatási intézményük. Az alapítvány tizenkét fős vezetéséből négy főt maga Erdogan elnök, hármat pedig a kormánya nevezett ki. A tagok közül többen az Erdogan családhoz is közel állnak. Osman Nuri Kabaktepe, az alapítvány második számú vezetője számos iszlamista csoportban megfordult már, és ő az egyik alapítója a humanitárius tevékenységet kifejtő IHH nevű szervezetnek, amelyet már többször kapcsolatba hoztak fegyveres iszlám csoportokkal. Az IHH állt 2010-ben azon akció mögött is, amelyben aktivisták több hajóval szerettek volna kikötni az izraeli Gázában, a palesztin autonóm területen, amit az izraeli hadsereg végül fegyverrel akadályozott meg. A hasonló nevű német és holland szervezetet betiltották, ezekről a török IHH azt mondja, hogy semmi köze nem volt hozzájuk.

A budapesti iskola Kőbányán alakulna meg, miután megállapodást kötöttek a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrummal. E szerint a Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola helyén működne az intézmény. A helyszínt megfelelőnek találta a kirendelt oktatási szakértő is, mint ahogyan az általános iskolára és gimnáziumra kidolgozott tantervet, valamint a leendő pedagógusok listáját is. Az engedély szerint az 1–4. osztályos általános iskola már idén szeptemberben el is indulhatott volna, ez azonban nem történt meg. Az iskolában várhatóan 240 diák tanulhat majd.

Orbán Viktort soha semmi nem tartotta vissza attól, hogy „udvari tudósainak” leghalványabb pecsétje nélkül is kinyilatkoztatásokat tegyen a magyar nép eredetével kapcsolatban, ha külpolitikai érdekei úgy kívánták. Tavaly például azt állította a Türk Tanácson, hogy a magyar nyelv török eredetű. Hogyan máshogy ülhetne ott a török nyelvű népek között – igaz, egyelőre csak megfigyelői státuszban – Magyarország miniszterelnöke? Pedig csak a Kelet-szakértő Maróth Miklóssal kellett volna beszélnie, aki azóta az MTA-tól elvett intézeteket irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője lett. Ő éppen lapunknak fejtette ki korábban, hogy „a magyar nyelv finnugor eredetét legfeljebb azok kérdőjelezhetik meg, akik nem tudnak magyarul, finnül és törökül”. A miniszterelnök – aki mögött minapi bakui látogatásán már Maróth is ott ült – az idén azzal örvendeztette meg vendéglátóit, hogy „Magyarországon vannak kipcsakok, sok magyarban van kipcsak vér, önkormányzattal is rendelkeznek, és Nazarbajev a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is”. Ezzel „bizonyítva” a kipcsak nyelvű – nem feltétlenül eredetű – kazahok és a magyarok közötti rokoni szálakat.

A kijelentés egyik része nem teljesen alaptalan. Valóban sok magyarban csörgedezhet kipcsak vér, csakhogy eddig nem így ismerte őket még a művelt nagyközönség sem. A kipcsakok ugyanis nem mások, mint a IV. Béla által a tatárjárás után, 1246-ban a Duna–Tisza közére betelepített kunok. A király, tanulva a korábbi betelepítési kísérlet kudarcából, ezúttal széles körű autonómiát adott számukra. Így aztán a kunok még a XVI. században is megőrizték előjogaikat, sőt valószínűleg a nyelvüket is. Etnikai különállásuk csak a török időkben szűnt meg. Elvesztett előjogaikat és földjeiket ugyan a XVIII. században visszavásárolták Mária Teréziától, az ekkor létrejött „nagykun öntudat” azonban már nem etnikai alapú volt, hiszen csak azok tartoztak a közösségbe, akik képesek voltak a megváltáshoz, a „redemptushoz” anyagilag is hozzájárulni. Márpedig számos kun nem volt képes erre, ellenben sok magyar jobbágy is bevásárolta magát a kunok szabadságába, akik mintegy hatszáz év alatt teljesen beolvadtak a magyarságba.

Különállásukra sem nyelvi, sem néprajzi bizonyíték nincs, saját identitásuk azonban máig létezik, sőt a rendszerváltás óta valóságos reneszánszát éli a kun tudat. Ez azonban már csak mesterséges, és inkább regionális identitás: 1995-ben avatták fel a Kun Emlékhelyet Karcag határában, a kun településeken az ezredforduló óta választanak „kunkapitányokat”. Időközben a helyi fideszes politikusok és oligarchák is lelkes kun hagyományőrzők lettek, mint Horváth László, a Magyar–Kazah Üzleti Tanács elnöke, aki – kisebb megszakítással – több mint 20 éve tiszteletbeli kazah konzul, és akit néhány éve tiszteletbeli nagykunkapitánnyá is ütöttek. Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek pedig 2007-ben tiszteletbeli kunkapitányi címmel kedveskedtek. Már csak azon aggódhatunk, nehogy Nazarbajev egyszer azt üzenje a kunoknak, hogy elfogyott a regimentje. Akkor majd kiderül, hány kipcsak is van Magyarországon. ¬ HAMVAY PÉTER