Tudták,merték,tették

Fazekas István

Az önkormányzati választások előtt, a HVG-nek nyilatkozva Karácsony Gergely ígéretet tett a Lokál kiűzésére a budapesti közterekről. Az ellenzéki összefogás győzelme után is tartaná magát tervéhez a frissen megválasztott főpolgármester. Jó ötlet?

¬ Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke: A Lokál nem sajtótermék, a sajtóra vonatkozó leg­elemibb törvényi előírásokat sem tartja be. Márpedig az aluljárókban és a BKK területén a terjesztés olyasfajta „szűk jószág”, mint a TV- vagy a rádiófrekvencia. Eleve problémás, ha valaki egy szűk jószágot monopolizál, az pedig különösen, ha nyíltan pártérdekből teszi ezt. Az előbbiek alapján a Lokálnak ebben a formában, ezekkel a szerződési körülményekkel és feltételekkel nincs semmi keresnivalója a főváros tulajdonában lévő speciális terjesztési csatornákban. Ha a főváros ezeket a csatornákat tájékoztatási célra akarja felhasználni, akkor szerintem egyrészt átlátható módon meg kell pályáztatnia, másrészt (ugyanúgy, mint korábban a kereskedelmi tévéfrekvenciák esetében) ki kell kötnie a hatályos médiaszabályozás betartását (ez a Lokálnak nem sikerül, nem is törekszik rá), illetve bizonyos közszolgálati funkciók ellátását, mindenekelőtt a pártatlan és sokszínű tájékoztatást, ami az alkotmány és a médiatörvény szerint a sajtó alapvető feladata.

¬ Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója: A Lokál ellehetetlenítésének ötlete kontraproduktív, még ha a lappal szembeni érzelmek érthetőek is. A közterületről kitiltás nagyon rossz üzenet abban a médiakörnyezetben, ahol évek óta a kormánypárt sajtószabadság elleni támadásairól beszélünk. Ha esetleg kivitelezhető is jogilag, olyan gyakorlatot legitimálna, aminek hosszú távon beláthatatlan következményei lennének. Nem volna jó, ha hatalmi pozícióból döntené el bárki is, hogy milyen lapnak van helye a piacon és milyennek nem, ez olyan csúszós lejtő, amin nem szabad elindulni. Fontosabb lenne a főváros és a fővárosi cégek hirdetéseinek újragondolása; hogy a Lokálba csak akkor kerüljön ilyen hirdetés, ha a célcsoport valóban ott érhető el, és kizárólag piaci áron vásároljon helyet a főváros, egy fillérrel sem drágábban. Ez már önmagában komoly érvágás lehet a közpénzből finanszírozott propagandakiadvány számára. Az önkormányzati választás azt mutatta, hogy a budapestiek többsége meglehetősen tudatos médiafogyasztó, meg tudja különböztetni a hírt a propagandától. Nem kell megvédeni sem a Lokáltól, sem mástól, hanem lehetővé kell tenni a minél szélesebb kínálatot, és folyamatosan beszélni kell a propaganda veszélyeiről. A sajtóviszonyok kiegyenlítése nagyon fontos, de ezt nem kormányközeli lapok ellehetetlenítésével, hanem valódi híreket közlő, minőségi média megteremtésével kell elérni.

Az előválasztás második fordulója után a Momentumtól érkezett a Karácsony-stábhoz Róna Dániel. A politológus régi ismerőse Budapest új főpolgármesterének, és közvélemény-kutatásokkal segítette az ellenzék győzelmét.

¬ Nagyjából hány felmérést készítettek a kampány során?

Nem szeretnék pontos számot mondani, de többet, mint ami a hazai ellenzéki kampányokban megszokott. Szeptember–október során több Budapest-kutatást is megrendeltünk.

¬ Mire voltak kíváncsiak elsősorban?

Azt az ellenzéki szavazót céloztuk meg, aki még nem döntött Karácsony mellett, illetve szimpatizál vele, de Puzsér vagy Tarlós miatt mégsem voksolna rá. Róluk próbáltunk minél többet megtudni: milyen a demográfiai háttér, a pártpreferencia és a különböző üzenetekre való fogékonyság. Utána őket céloztuk meg a kampányban, például a közösségi médiában feladott hirdetésekkel. Annyit elárulhatok, hogy a kampány elején sok ellenzéki szavazónak fenntartásai voltak Karácsonnyal szemben, különösen a momentumosoknak, az LMP-seknek, a jobbikosoknak, az MKKP-seknek és a bizonytalan szavazóknak. A végére viszont – a választási eredmények alapján ez egyértelmű – nagy többségüket sikerült meggyőznünk és mozgósítanunk. Karácsony 51 százalékot kapott, szinte annyit, mint a teljes ellenzék Budapesten az azonos részvétel mellett futott EP-választáson (a Momentum, a DK, az MSZP–P, az LMP és a Jobbik együttvéve 52 százalékot hozott). Ez nemcsak azért nagy szó, mert az említett pártok táborában voltak kételyek, hanem azért is, mert az ellenfelünk inkumbens volt, akinek voltak ellenzéki hívei is. Ráadásul Puzsér személyében még riválisunk is akadt az ellenzéki oldalon.

¬ Mi az, amiben a közvélemény-kutatások konkrétan is segítettek a stábnak?

Azt például megmutatták, hogy a célcsoportban népszerű Márki-Zay Péter, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és elsősorban Fekete-Győr András. Ezért erős hangsúlyt helyeztünk az ő bevonásukra. Másrészt sok közvélemény-kutatás látott napvilágot, ami szoros versenyt mért, azt mutatva, hogy Karácsonynak reális esélye van. Ezek segítettek a mozgósításban, reményt adtak. Tulajdonképpen az összes, nem a Fidesz által fizetett intézet folyamatosan ezt mutatta.