Szabadságot és megélhetést!
Már több mint egy hete tartanak a barcelonai tiltakozások, s a jelek szerint nem gyengül a katalánok dühe, mióta a spanyol legfelső bíróság súlyos börtönbüntetéseket szabott azokra a politikusokra, akiknek vezető szerepük volt a katalán függetlenség két évvel ezelőtti kikiáltásában. A hétvége azonban nem volt erőszakos, szemben a pénteki megmozdulásokkal. Akkor több mint félmillióan vonultak az utcákra, a tüzeket gyújtó, köveket dobáló maszkos fiatalok pedig összecsaptak a rohamrendőrökkel. Ada Colau barcelonai polgármester vasárnap párbeszédre szólította fel Pedro Sánchez ügyvezető spanyol kormányfőt és Quim Torra katalán elnököt. A spanyol sajtó szerint Torra próbálta telefonon elérni Sánchezt, aki nem fogadta a hívásokat. A miniszterelnök közölte, Torrának előbb el kell ítélnie a zavargásokat, és hidakat építeni a szeparatizmust elutasító katalánok felé. Vasárnap Libanonban több százezren – egyes adatok szerint több mint egymillióan – tüntettek a megszorítások és az egyre növekvő egyenlőtlenségek miatt. A múlt csütörtökön kezdődött megmozdulások szikrája az üzenetküldő alkalmazások hívásaira kivetett adó volt, de az elégedetlenség gyorsan nőtt a kormány tehetetlensége és a korrupció miatt. Az egyre romló közállapotok egyik jellemzője az áramkimaradások rendszeressé válása, illetve a szemétgyűjtés fennakadása. Szaad Hariri kormányfő a koalíció pártjait bírálta a reformok elmaradása miatt. A kormány azonban vasárnap elfogadott egy csomagot a politikusok fizetésének csökkentéséről, a bankok 3,3 milliárd dolláros hozzájárulásáról a költségvetéshez és a közüzemi privatizációról. Chilében Sebastián Pinera elnök vasárnap kiterjesztette a fővárosban előző nap elrendelt szükségállapotot az ország északi és déli városaira, miután a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti harcok során legalább nyolcan életüket vesztették. A dél-amerikai országban jó két hete kezdődtek a megmozdulások a tömegközlekedés drágulására hivatkozva, majd a tiltakozások továbbterjedtek a magas megélhetési költségek és az egyenlőtlenségek miatt. A szükséghelyzettel együtt kijárási tilalmat vezettek be, és a hadsereget az utcákra vezényelték, amire 1990 óta nem volt példa.
