Hatalmijátékok

Bár az alkotmány szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő nem töltheti be ismét az elnöki mandátumot, sokan vélik úgy, hogy a 2024-ig hátralévő időben úgy alakítják át a jogrendszert, hogy valamilyen formában mégis a 2000 óta hatalmon lévő politikus maradjon az úr Oroszországban.

A lehetséges forgatókönyvek

¬ Az államfői tisztség leértékelése, a hatalmi központ cseréje: A parlament ebben az esetben úgy változtatja meg az alkotmányt, hogy a hatalom az elnöktől a kormányfőhöz kerül át. A lépés veszélye, hogy az egyértelmű trükközés miatt olyan tiltakozó akciók kezdődhetnek, mint 2011–2012-ben, amikor Putyin visszavette az államfői tisztséget Dmitrij Medvegyevtől.

¬ A kazah modell: Az alkotmány módosításával a Biztonsági Tanácsot teszik meg az ország de facto hatalmi központjává, majd Putyint nevezik ki a testület élére, bónuszként életfogytig tartó immunitást garantálnak számára mindenféle bűnvádi eljárás ellen. Ez a modell már működik Kazahsztánban, ahol Nurszultan Nazarbajev mentette át így a hatalmát.

¬ Orosz–fehérorosz államszövetség: Moszkva és Minszk tovább mélyíti a két ország közötti együttműködést, és az 1997-es államszövetségi szerződés módosításával a két társult államot irányító elnök kezébe kerül a hatalom. Ez a személy pedig Putyin lenne. Ezt a megoldást minden bizonnyal ellenezné Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő, ám Oroszországnak van annyi politikai és gazdasági befolyása a szomszédos államban, hogy, ha akarja, végigviszi az elhatározását.

¬ Putyin mint miniszterelnök: 2024-ben Putyin távozik a hatalomból, s miután egy általa kijelölt technokrata jelölt megnyeri az államfőválasztást, őt megteszik kormányfőnek. Miniszterelnökként pedig – az alkotmány megváltoztatása nélkül – informális hatalmát kihasználva megmaradna Oroszország tényleges urának. A hatéves kormányfőség után az akkor már 78 éves Putyin akár indulhatna is újra az elnökválasztáson, az alkotmány ezt nem tiltja.

afp / YURI KADOBNOV

Nem kell sokáig várnia Orbán Viktornak arra, hogy újabb illiberális vezetővel találkozhasson az után, hogy október közepén Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Törökország, Kirgizisztán és Kazahsztán autokrata vezetőivel Bakuban részt vett a Türk Tanács csúcstalálkozóján: október 30-án az a Vlagyimir Putyin orosz államfő látogat Budapestre, aki a napokban adott utasítást arra, hogy a kormány dolgozza ki, miként lehet megfigyelni az orosz fiatalok internetes tevékenységét.

A magyar nyilatkozatokból az is kiderült, hogy Putyin – aki minden évben találkozik a magyar kormányfővel – örülhet, hogy fogadják Magyarországon. „Orbán Viktor olyan vezetővé vált, akire érdemes odafigyelni, akivel érdemes találkozni a legnagyobb országok vezetőinek is. Látszik, hogy a legbefolyásosabb országok vezetői sorra találkoznak vele. Ennek a történetnek a következő fejezete íródik majd október 30-án Budapesten” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter.

A csúcson – miután megismétlik, hogy már rég eljött az Oroszország elleni EU-s szankciók feloldásának az ideje – várhatóan aláírják az év végén lejáró orosz–magyar gázegyezmény helyébe lépő újat, amelynek értelmében áprilisban kezdik el szállítani a jövő télre szükséges energiahordozót.

Ugyancsak szó esik majd az egészségügyi együttműködésről, valamint a sportkapcsolatokról, s természetesen napirendre kerül Paks II. ügye is, hiszen a folyamatos előrelépésről beszámoló hivatalos nyilatkozatok is elismerik, a beruházás jelentős csúszásban van, s az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 2027-es időpont helyett legkorábban 2030-ban tudják majd átadni az új atomerőművi blokkokat.

A látogatás egyik fénypontja az lesz, hogy Putyin, az egykori kommunista szovjet államrendőrség, a KGB volt ügynöke, valamint a „Csuhások! Térdre, imához!” mondatot még liberális korában többször ismételgető Orbán közösen tesz majd hitet a közel-keleti keresztények védelme mellett. A keresztények védelmét Orbán nem nagyon szedte elő a Türk Tanácsban, pedig lett volna miről beszélnie: ha valahol, akkor Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és Törökországban nem életbiztosítás kereszténynek lenni.