Alegoroszabbporosz

A cári orosz hadsereg tisztjeiként harcoltak az HBO sorozatában Nagy Katalint alakító brit Helen Mirren felmenői. Apai ágon sokadik ük-ükapja még Patyomkinnal is összekülönbözött. A színésznő nagyapja, Pjotr Mironov ezredes az 1904-es orosz–japán háborúban is részt vett, majd később diplomata lett, és éppen egy fegyverüzletről tárgyalt Nagy-Britanniában, amikor 1917-ben Szentpéterváron kitört a bolsevik forradalom. Ekkor úgy döntött, hogy Londonban marad; jó ideig taxisofőrként kereste a kenyerét. A színésznő 1945-ben még Mironovként született, apja, Vaszilij az 1950-es évek közepén változtatta nevét Basel Mirrenre. Anyja egy londoni hentescsaládból származott, a 14 gyerek közül ő volt a 13.

Mirrennek sok más mellett a színészi alakításért járó minden nagy presztízsű díj – az Oscar, a Golden Globe, a BAFTA, az Emmy és a Tony – összejött. Az Oscart, a Golden Globe-ot és a BAFTA-t a II. Erzsébetről szóló, A királynő című filmben mutatott játékáért kapta. A Broadwayn futó darabokban kiemelkedő alakítást nyújtó színészeknek járó Tony-díjat is egy II. Erzsébet-szerep hozta meg számára az Audiencia című színműben. Nagy Katalin esetében nehéz feladat várt Mirrenre: több mint 70 évesen kellett eljátszania a négyrészes minisorozat elején még csak a harmincas éveinek közepén járó cárnőt.

Sok mindent neveztek el Grigorij Patyomkinról, a cári  időkben még egy cirkáló is viselte a törökverő hadvezér nevét. A Patyomkin név azonban leginkább a Patyomkin-falu összefüggésben maradt az utókorra. Még akkor is, ha manapság a történészek döntően úgy vélik, téves, hogy a területeket elfoglaló s a krími térség kormányzójának megtett Patyomkin falvaknak álcázott, mozgatható díszletekkel próbálta azt bizonyítani az oda ellátogató Nagy Katalinnak, hogy az Oroszországhoz csatolt vidék gazdag és fejlett. „Patyomkin valóban feldíszíttette a falvakat és a városokat, ám egy pillanatig sem csinált titkot ebből. A díszletekkel és álfalvakkal kapcsolatos legendák csak mítoszok” – írja a XIX. századi orosz történelem egyik szakértője, Alekszandr Pancsenko, aki szerint Patyomkin szentpétervári haragosai és irigyei terjesztették róla ezeket a mendemondákat.