Édes-savanyú

mti / Krizsán Csaba

A magyar kormány szeret üzletelni Kínával. Ezért természetesen az oligarchái sem vetik meg a távol-keleti partnereket, akik a nyugatiaknál kevésbé feszegetik a versenyjogi kérdéseket. Orbánék például annak ellenére a Huaweit vonják be a magyarországi 5G-s hálózat kiépítésébe, hogy az amerikai elnök a maga utánozhatatlan szélkakas-politikájával együtt is számtalanszor kifejtette, hogy a kínai cég eszközei nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A legalább 600 milliárd forintos beruházás két további szereplője már biztos, mégpedig a brit Vodafone, valamint a Deutsche Telekom. A német cég a kínaiak oldalán a jelek szerint kevésbé finnyás, mint ha közvetlenül Mészáros Lőrinccel kellene üzletelnie. Legalábbis a T-Systemst szívesebben adja el az inkább profi menedzseri pozícióban tetszelgő Jászai Gellértnek, mint a színtiszta oligarcha Mészárosnak.

A magyar kormány és a pekingi rezsim egymásra találását jelzi az is, hogy alig van olyan hónap, amikor ne jegyezne be újabb leányvállalatot Magyarországon egy-egy gigantikus méretű kínai állami építőipari cég. Ennek pedig az az oka, hogy több nagyberuházás is előkészítés alatt áll. Ezek közül kiemelkedik a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely elvileg a Kínából a Földközi-tengeren át Európába vezető hajóút folytatása lenne a szárazföldön. Gyakorlatilag viszont legalább ennyire fontos a kínai állam számára, hogy építőipari vállalatai referenciát szerezzenek egy uniós tagországban, és megnyíljon számukra az euró­pai piac. Cserébe a kivitelezők, vagyis a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. felesben beemeltek maguk mellé egy magyar vállalatot, az RM International Zrt.-t. Ez pedig ki másé lenne, ha nem Mészáros Lőrincé? Így a tervek szerint még az idén induló vasútépítés költségvetésének fele, vagyis csaknem 300 milliárd forint Orbán Viktor barátjának markát ütheti.

A kaposvári ipari park térségében egy hónap múlva akár el is készülhet az a naperőmű, amelynek az alapkövét júniusban rakta le a China National Machinery Import and Export Corporation (CMC). A vállalat a világ 250 legnagyobb cége között van a villamosenergia-szektorban, és a tervek szerint Kaposváron a kiszemelt 200 hektáron Közép-Európa legnagyobb naperőművét építi meg. A CMC beruházása 32 milliárd forintba kerül.

Kezd termőre fordulni a Byd Electric Bus & Truck Hungary Kft. európai hídfőállásnak szánt komáromi gyára is. Már csak azért is, mert a magyar kormány háromezer elek­t­romos jármű beszerzését tervezi, 2022 januárjától pedig kizárólag elektromos busz vásárlását támogatja. A pécsi önkormányzat éppen a múlt héten mondott igent a Byd ajánlatára, így a cég 8 buszt szállíthat a megyeszékhelyre csaknem 1,5 milliárd forintért. Az anyavállalat ráadásul tovább terjeszkedik Magyarországon. Amikor májusban Trump éppen a Huawei kilövésére adott parancsot, történetesen egy amerikai hátterű magyarországi cég is áldozatául esett, mert a Huaweinek gyártott elektronikai termékeket. A pátyi Flex szélnek is eresztette 360 dolgozóját, a szemfüles Byd viszont lecsapott az üzemre, sőt – a napi.hu információi szerint – a Huawei-beszállítói pozícióra is. Így a történetben Trump egyetlen és legfőbb magyarországi áldozata éppen az amerikai bérgyártó lett. Eközben a kínai Byd másfél hónapja új leányvállalatot alapított Magyarországon, és immár vígan toborozza az embereket, hogy antennákat, szervereket és más eszközöket gyártsanak az Európa-szerte gyanakodva vizslatott Huaweinek.