Halmazatibüntetés

Bár a paksi atomerőművet 1982-ben adták át, máig nem született végleges döntés arról, hol helyezzék el az erősen sugárzó hulladékok befogadására alkalmas állandó tárolót. Az első években nem is kellett sietni vele, hiszen a Szovjetunió vállalta, hogy háromévi pihentetés után visszaveszi a használt üzemanyag-kazettákat. Később azonban változtatott a feltételeken: öt évig tartó pihentetést kért, és az átvételi árat is megemelte. Miután 1991-ben szét­esett a Szovjetunió, hamarosan megszűnt a visszaszállítás, a kiégett fűtőelemeket 1998-tól a paksi erőmű közelében lévő átmeneti tárolóban helyezik el. Itt ötven évig lehet tartani a kazettákat, s a tárolót folyamatosan bővítik.

Manapság arra van a legnagyobb esély, hogy a Mecsekben lévő Boda mellett épül meg az atomhulladék-tároló. A geológusok szerint az ottani kőzet- és talajviszonyok alkalmasak az erősen sugárzó anyagok elhelyezésére, ám a terv erőteljes lakossági ellenállásba ütközik. A gyengén, illetve közepesen sugárzó radioaktív hulladékot a Budapesttől 50 kilométerre lévő Püspökszilágyon helyezik el. A felszínhez közeli tárolóval azonban – 10–30 méteres mélységben van eltemetve a hulladék – akadnak gondok: az évtizedekkel ezelőtt érkezett szállítmányok leírása állítólag nem pontos, és akadnak olyan, hosszabb felezési idejű izotópok is, amelyeket nem lehetne a felszínhez közeli lerakóban tárolni. Egy évtizeddel ezelőtt megindult egy biztonságnövelő program, amelynek keretében egymás után felnyitják a tárolókat, hogy átcsomagolják és tömörítsék a hulladékot.