Legújabb felismerés
A Föld második leghosszabb folyója, a Nílus az eddig gondoltnál jóval régebben, nem öt-, hanem már harmincmillió éve hömpölyög a medrében – kürtölte világgá a minap egy jeles geológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a Nature Geoscience című folyóiratban. Erre a felismerésre jutottak ugyanis a több mint 6800 kilométer hosszú folyamot üledékanalízisek és komputermodellek alapján vizsgálva. A kutatók a Nílus-delta főként kavicshordalékot tartalmazó üledékeit vették górcső alá, amelyek az Etióp-magasföld vidékéről származnak, és az erózió által a folyóba jutva ezer kilométereken át sodródtak a Földközi-tengerig. Ezt a mennyiséget 580 ezer köbkilométerre teszik, az eddig elképzeltnek a háromszorosára. A mostani, pontosabb elemzések olyan kőzeteket is kimutattak ezekben az üledékekben, amelyeket a mai Etiópia vulkánjai dobtak ki magukból még 20-30 millió évvel ezelőtt. A vizsgálódás eredményeként született meg a tudósoknak az az álláspontja is, mely szerint a folyót az tartja ilyen régóta életben, hogy le kell küzdenie a felföld és a Földközi-tenger közti mintegy 1500 méteres szintkülönbséget.
