Temetésimenet

A világ legnagyobb streamingszolgáltatójának előfizetői könnyen összedobták volna Az ír 159 millió dolláros büdzséjét: mindenkinek egy dollárjába került volna, hogy, noha a nagy stúdiók negligálták, mégis biztosan elkészüljön Martin Scorsese három évig érlelt szenvedélyprojektje. Ha így történik, a közösségi finanszírozási formában létrejött alkotásoknál bevett gyakorlat szerint a stáblistán valamennyi adakozó nevét fel kellett volna tüntetni. A számlát végül is a saját gyártású sorozataival és filmjeivel évi 16 milliárd dolláros bevételt elkönyvelő Netflix állta. Az a cég, amely abban hisz, hogy nem kizárólag a mozi a filmek temploma, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy egy film akkor kerülhet az Oscar-díj nomináltjai közé, ha mozikban is játszották. A tapasztalataik egyébként nem rosszak: Alfonso Cuarón alkotása, a Roma az idén Oscar-díjat nyert. Az ír gyártási költségeinek legnagyobb tételéről a Lucasfilm állította ki a számlát. A cég digitális sebészei dolgoztak azon, hogy a négy évtizedet átfogó, időben ide-oda ugráló történetben a szereplők visszafiatalodjanak vagy a valós koruknál idősebbnek kinézve keltsenek tökéletes illúziót. Az eljárást, amelyet Scorsese a smink evolúciójának nevezett, 2006-ban használták először az X-Men: Az ellenállás vége című filmnél; a Benjamin Button különös életében Brad Pitt ment át látványos visszafiatalodási folyamaton; a Terminátor: Megváltásban úgy látható az „ifjú” Arnold Schwarzenegger, hogy egyetlen forgatási napja sem volt; a Hangyában szereplő Michael Douglast 30 évvel fiatalították meg.