Az előkészítetlen beiskolázási szigor – amelynek értelmében minden hatéves gyerek köteles iskolába menni – a diákokban életre szóló kudarcot, az iskolákban pedig káoszt okozhat. A kormány viszont sokat spórolhat a döntéssel.
Továbbra is funkcionális analfabétának számít a magyar diákok negyede, ezen belül a fiúk 30 százaléka – derül ki az OECD által 2018-ban készített PISA-felmérés e hét elején publikált adataiból. A szövegértési feladatokban ennyi diák nem érte el ugyanis azt a minimális szintet, amelyet a kutatók értő olvasásként meghatároznak. A gyenge szövegértéssel küszködő diákok számának OECD-s átlaga is elég magas, több mint húszszázalékos. Ugyanakkor a közép-európai régióból Lengyelországban az arányuk csak 15 százalékos, jóval felette vannak tehát a magyar diákok teljesítményének.
A 15 éves magyar diákok összteljesítménye azonban javulóban van, a szövegértés mellett matematikából és természettudományból is jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban. Annyi látszik tehát, hogy a sok oktatáskutató által jósoltakkal ellentétben a Fidesz-kormány oktatási reformprogramjai nem rontottak a diákok összteljesítményén, viszont nem is javítottak számottevően. Ellentétben Lengyelországgal, ahol az első PISA-sokk után olyan reformot léptettek életbe, amellyel ma már az ottani diákok 30 ponttal megelőzik mindhárom felmért területen a magyar tanulókat, s az OECD-országok között hatodikok lettek.
A magyar tanulók ugyanakkor régiós összehasonlításban nem szerepelnek rosszul, cseh, horvát és osztrák kortársaik megelőzik, míg a szlovák, a szerb és különösen a román diákok messze leszakadva követik őket. A németek a magyaroknál jobban szerepelnek ugyan, de erősen közepes teljesítményt nyújtanak, igaz, ott sok a külföldi hátterű diák, akik általában gyengébben teljesítenek az őshonosoknál.
A magyar tanulók teljesítményére általában jellemző, hogy azt a családi háttér erősen meghatározza. Így történt ez tavaly is, például a társadalmi státus szerint alsó negyedbe tartozó diákok 7 százaléka tudott csak szövegértésben nyújtott teljesítményével a legjobb 25 százalék közé kerülni, míg a lengyeleknél ez közel az OECD-átlag arányában (11 százalék) sikerült. A legszegényebb tíz százalékból jött diákok teljesítménye pedig annyira rossz, hogy az OECD-országok között hátulról a harmadik helyen állnak. Míg a közepesnél jobb társadalmi helyzetben lévő családokból érkezett tanulók az átlag körül teljesítenek szövegértésben, az alsó tíz százalékból jöttek 34, a 10 és 20 százalék közöttiből származók pedig 23 ponttal kevesebbet értek el, mint a többi OECD-ország ugyanezen társadalmi csoportjához tartozók átlaga.
