Szigorúanbizalmaskodó

Sokat tud az állam a polgárairól, a kérdés az, hogy mihez kezd vele. Az adatkezelés alapelve hivatalosan a célhozkötöttség, azaz az állampolgárok adatait – legyen szó e-mail-címről, igazolványszámról vagy róluk készült videófelvételről – csak pontosan meghatározott célra, pontosan meghatározott ideig szabad kezelni. Ehhez képest az állam éppen egy éve olyan adatgyűjtési és -tárolási javaslatokkal rukkolt elő, amelyek „potenciális gyanúsítottat faragnak mindannyiunkból” – figyelmeztetett a TASZ. Egy tavalyi salátatörvényből derült ki, hogy hatalmas megfigyelőrendszert épít a kormány. Számtalan – rendőrségi, köztéri vagy a közlekedési eszközökön elhelyezett – kamera kép- és hangfelvétele futna be egyetlen központi szolgáltatóhoz, egy keddi módosítás nyomán pedig a rendőröket arcfelismerő készülékkel látnák el. A bűnüldöző szerveknek nem kellene egyenként bekérniük az adatokat az azokat kezelő szervezetektől. Már egy általános kérelem is elegendő, s kezdődhet a totális megfigyelés. Csakhogy az informatikai háttér kiépítése eddig nem tudott lépést tartani a grandiózus tervekkel.

Bár az államigazgatási eljárások, önkormányzati ügyintézés, pereskedések vagy bármilyen közszolgáltatás igénybevétele során keletkező elektronikus adatokat már 2018 óta gyűjtik az állami adattrezorokban, egy – a hvg.hu birtokába került – friss előterjesztés szerint az informatikai rendszerek és az adatok összekapcsolása még nem lehetséges. A valóságban még azokat az adatokat sem tudják összekötni, amelyek amúgy elérhetők lennének. Ez nemcsak az állami hivatalokban dolgozók számára komoly nehézség, de az ügyeket intéző magánszemélyeken, cégeken is csattan, akik sok felesleges ügyintézői kört kénytelenek emiatt futni. A kormányzati háttéranyagban is leírják: a különféle eljárásokban olyan adatokat, dokumentumokat kérnek be az állampolgároktól, sőt olykor a kormányhivatalon belüli, másik szervezeti egységtől, amelyeket maguk is kinyerhetnének az állami rendszerekből. Az előterjesztés ezért azt javasolja, hogy a hatóságok számára közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni azokat az állami nyilvántartásokat, adatbázisokat, amelyek adataira egy-egy eljárásban szükség lehet. Az olyan esetekben pedig, ahol ugyanazt a tényt kell évente igazolni, a jövőben elegendő lenne ezt akkor megtenni, „ha az ügyfél élethelyzete megváltozott”. Az informatikai „összekötések” jogi szabályozásának elvben 2021. január 1-jére hatályba kell lépnie.