1995: Larry Page, egy michigani számítástechnikai professzor fia, valamint a szüleivel hatéves korában a Szovjetunióból az USA-ba emigrált Sergey Brin – akinek az apja a szovjet tervhivatalban, a Goszplanban dolgozott matematikusként – találkoztak a kaliforniai Stanford Egyetem posztgraduális számítástechnikai programjában.
1998: Kidolgozott keresőalgoritmusuk hasznosítására megalapították a Google nevű céget, amelynek neve szójáték a tíz a századik hatványon angol megnevezéséből (googol).
2000: A Google az internetes keresők között piacvezetővé vált.
2001: Page a Novell szoftvercég éléről érkező Eric Schmidtnek adta át a vezérigazgatói posztot.
2004: A Google elindította a Gmail levelezőszolgáltatást, és 85 dolláros árfolyamon tőzsdei bevezetést hajtott végre, amivel 27 milliárd dollárra értékelte a céget. A vállalat piaci értéke 2019. december 6-án 925 milliárd dollár volt.
2005: A Google 50 millió dollárért megvette az okostelefonok operációs rendszerén dolgozó, Android nevű startupot, s elindította a Google Maps és a Google Earth programot.
2006: 1,65 milliárd dollárnyi saját részvényért a Google felvásárolta a YouTube videómegosztót.
2007: 3,1 milliárd dollárért a Google megvette a DoubleClick online hirdetési platformot.
2008: A Google kijött a Chrome böngészővel, amely 2019 novemberében 64,3 százalékos részesedéssel globális piacvezető volt.
2011: Page visszavette a vezérigazgatói posztot Schmidttől, aki az igazgatótanács elnöke lett.
2014: A Google 500 millió dollárért megvette a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó brit DeepMind Technologies céget.
2015: A vállalati szerkezet átalakításával létrehozták az Alphabet holdingot, amelynek meghatározó része az internetes üzletágat ellenőrző Google. A Google vezérigazgatója az indiai születésű Sundar Pichai, az Alphabeté Page lett.
2019: Schmidt 18 év után kilépett az igazgatótanácsból, amelynek elnöki posztjáról 2017-ben mondott le. Page utódja az Alphabet élén Pichai lett, a két alapító visszavonult, de együtt továbbra is a szavazatok abszolút többségét ellenőrzik. Page-nek a tőzsdén nem jegyzett, belsősök számára kibocsátott B osztályú részvényekből 42,9 százaléka és ezzel 26,1 százalékos szavazati joga van; vagyona a Forbes amerikai gazdasági magazin mérése alapján 60,8 milliárd dollár, s ezzel a világ nyolcadik leggazdagabb embere. Brin 58,6 milliárddal a tizenegyedik.
