Mesterkélt és mesterséges
Értelem és érzelem
A római Ovidius mitologikus költeményeket tartalmazó, Átváltozások című művében egy női szoborról ír, amely készítője kezei között kel életre. A legenda szerint Pügmalión, a szobrászmester egy nap olyan gyönyörűt alkotott, hogy beleszeretett a szoborba, az istenek pedig megsajnálták, és életet leheltek a hideg márványtömbbe. Közel kétezer évvel a mű keletkezése után már ötleteik és legalább részeredményeik vannak a kutatóknak, hogyan lehet egyszer majd mérnöki munkával megismételni az isteni gondviselés e legendabeli példáját. Bizonyos értelemben hasonló élményért, legalábbis annak kezdetleges formájáért ma már több ezer dollárt is elkérhetnek az erre specializálódott cégek, melyek a megrendelő egyéni ízlésére szabják saját szexrobotját. A történet lelki vonatkozása, az ember-gép szerelem Spike Jonze amerikai filmrendezőt ihlette meg: A nő (Her) című 2013-as filmjének introvertált főhőse, Theodore beleszeret hangalapú virtuális asszisztensébe, Samanthába. A különös szerelmi történet során a két főhős pusztán csak beszélget, ugyanis a nő valójában egy mesterséges intelligencia. A film két évvel az után került a mozikba, hogy Siri nevű megoldásával az Apple divatba hozta a hangalapú intelligens asszisztenseket.
