Alulnézetek
Szellem
FRANZ XAVER KROETZ DRÁMAÍRÓ
FANTOMOKRÓL, ÚTVESZTŐKRŐL

Alulnézetek

Halálszagú temetői virágkertészetben kisemberek elfojtott szexualitásán keresztül a vágy természetrajzát mutatja be a kortárs német drámairodalom fenegyereke. Alföldi Róbert rendezése a Radnóti Színház új játszóhelyén, a Tesla Laborban látható.

51-116-01.tif

Vissza-visszatérő

51-117-01.tif

Az 1946-ban Münchenben született drámaíró a bajor fővárosban, majd a bécsi Max Reinhardt Szemináriumon tanult színészetet. Ezzel párhuzamosan az élet iskoláját mentősként, beteggondozóként, vásárcsarnoki szállítómunkásként járta ki. A müncheni Büchner-Theaterben Oblomov címszerepében aratta első színpadi sikerét. Egy ideig csatlakozott Rainer Werner Fassbinder antiszínházához. Szerzőként két egyfelvonásos, a Heimarbeit és a Hartnäckig hozta meg számára az áttörést. Radikálisok tüntettek a müncheni Kammerspiele előtt az előadások pornográf tartalma, leplezetlen szexualitása miatt. Az 1970-es évek német drámairodalmának egyik legizgalmasabb szerzőjeként ünnepelték mint az egzisztenciális, magánéleti frusztrációkkal küzdő munkások, átlagemberek ábrázolóját. Közel hetven színpadi művet és hangjátékot jegyez. Peter Steintől Claus Peymannig elismert rendezők vitték színre vadul realista, társadalomkritikus népszínműveit. Magyar színpadon Ascher Tamás rendezte először, 1980-ban, a Meierék című darabját a Nemzeti Színház Stúdiójában, a Játékszínben. Szintén Ascher nevéhez fűződik Kroetz legtöbbet játszott műve, A vágy hazai bemutatója 1999-ben, a Thália Stúdióban, Parti Nagy Lajos szellemes fordításában. Most Alföldi Róbert kelti életre a Radnóti Színházban. A Fészek, Felső-Ausztria, Kívánsághangverseny és a Vadászat című színdarabjait is láthatta a magyar közönség.