Míg az antiszemitizmusra rájátszó üzeneteit kódolja a kormány és holdudvara, a magyar cigányság elleni hangulatkeltésnél ilyen erőfeszítéseket nem tesz. Orbán Viktor háborút hirdetett a „börtön- és etnobiznisz” ellen. Ha a csatakiáltást tettek követik, védhetetlenné válik Magyarország számos uniós eljárásban.
Gyögyöspatai utcakép 2020 elején. Csak mások keccsölnek?
Kaufmann Balázs
Azirodalomvisszavág
Jobboldali szervezetek gyöngyöspatai masírozása 2011-ben. Felkorbácsolt indulatok
túry gergely
Az utóbbi évtizedek legemlékezetesebb etnikai konfliktusaira nemcsak a politika, de a maguk módján a költők, írók is reagáltak.
¬ Zámolyi romák
„Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes értékű polgára a magyar társadalomnak. Amíg a rasszista kijelentéseket és a rasszista cselekedeteket – származzanak akár a közhatalom képviselőitől, akár magánszemélyektől – nem követi a társadalmi felháborodás kifejezése, s indokolt esetben büntetés” – állt abban a Lionel Jospin francia miniszterelnöknek címzett, 2001-ben írt nyílt levélben, amelyet 38 magyar értelmiségi – köztük Faludy György költő, Esterházy Péter író, Jancsó Miklós filmrendező, Kemény István szociológus és mások – írt alá, azt kérve, Franciaország adjon menedékjogot a Fejér megyei Zámoly községből elmenekült roma családoknak. Az érintettek 1997 őszén, egy viharban veszítették el a házaikat. A lakókat a helyi művelődési ház színháztermében helyezték el, miközben otthonukat – anélkül hogy tulajdonosaikat vagy használóikat értesítették volna – a polgármester utasítására lebontották. A kultúrházba kényszerülőket több atrocitás is érte, előbb Budapestre, majd Csórra menekítették őket. Többévi hányattatás után az Országos Cigány Önkormányzattól lakást kaptak, de oda a „népharag” miatt féltek beköltözni. A közhangulat ugyanis ekkorra már élesen szembefordult az otthonuk elvesztése miatt kezdetben még sokakból együttérzést kiváltó roma közösség tagjaival. Történt ugyanis, hogy egy magántermészetű vita során egy csákvári fiatalembert olyan súlyosan bántalmazott a zámolyi roma közösség néhány tagja, hogy az illető belehalt sérüléseibe. A tragédiával végződő tömegverekedés felelőseit többévi börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. A Franciaországban új életet kezdő 46 zámolyi közül végül 11-en kaptak menedékjogot.
¬ A gyöngyöspatai masírozás
Csaknem háromszáz cigány nőt és gyereket költöztetett ki a Heves megyei Gyöngyöspatáról 2011 tavaszán Richard Field ingatlanvállalkozó. A nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó eset apropóját az adta, hogy a faluban ekkor már hetek óta masíroztak szélsőjobboldali militáns szervezetek. A Jobbik és a korábban betiltott Magyar Gárda „reinkarnációja”, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület „a település magyar lakosságának védelme érdekében, az etnikai bűnözéssel szemben” hirdette meg az akcióját, amelynek egyértelmű célja a gyöngyöspatai cigányság megfélemlítése volt. A politika sokáig nem reagált (végül a parlament bűncselekménnyé nyilvánította a „közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezését”). Nem így Parti Nagy Lajos, aki ekkor indította el az ÉS-ben az utóbb klasszikussá vált Magyar mesék sorozatát. Ugyancsak a gyöngyöspatai események ihlették annak a dalnak a szövegét, amit a Hanem együttes adott elő, s amelyben Maríja azt énekli meg, hogyan talált új hazára Buenos Airesben, éjjel azonban még mindig rémálmok gyötrik, hogy egyszer haza kell mennie, miközben „számára sajnos a haza egy kevéssé pozitív hangzású és tartalmú szó” lett. (A mese és a dal teljes szövege a hvg.360-on olvasható.)
