Magyar reformjavaslatok
Beindította eurókampányát a Magyar Nemzeti Bank, ám ebben nem a közös valuta átvételét tűzte napirendre, hanem az 1992. február 7-én elfogadott maastrichti szerződés megreformálását. Ennek az elnök, Matolcsy György szerint a 30. évfordulóig meg kellene történnie. A hétfőn bemutatott, Fenntartható fejlődés euróval című kötetben foglalták össze a jegybank szakértői, miképp változtatnák meg a közös valuta átvételének kritériumait. A ma is érvényes feltételek közül módosítanák azokat, amelyek az inflációra, a költségvetésre és az államadósságra vonatkoznak. Az inflációs limit nem a három legalacsonyabb áremelkedést produkáló ország átlagának 1,5 százalékkal megemelt mutatója lenne, hanem kihagynák az összevetésből az árcsökkenést produkálókat. Ez egyébiránt megfelel az utóbbi évek gyakorlatának. Az államadósság célértékét a magyar jegybanki szakértők a GDP 60 százalékáról 50 százalékra csökkentenék, ez alatt 2 százalékos költségvetési hiány, 50 és 90 százalék között legfeljebb 1 százalékos deficit volna megengedett, e fölött kiegyensúlyozott költségvetést kellene összeállítani. Új elemként bevonnának a kritériumok közé reálgazdasági mutatókat is, a csatlakozni kívánó ország fejlettségének és bérszínvonalának például el kellene érnie az uniós átlag 90 százalékát, a foglalkoztatottságnak pedig csaknem teljesnek kellene lennie.
