Miközben a hatóságok egyre nehezebben férnek hozzá a digitálisan tárolt adatokhoz, akinél a cél szentesítheti az eszközt, az szinte bármit megszerezhet. A Jeff Bezos Amazon-vezér telefonja körül kirobbant ügy tanulsága, hogy gépen és emberen egyaránt múlhat a dolog.
Kritikus aktivista egy franciaországi Apple-üzlet előtt. Kukac került a gépezetbe
ANNE-CHRISTINE POUJOULAT
Feltörőkésfejtörők
Korábban a pr-osok rémálma volt szinte minden olyan fejlemény, melyben felbukkant az adatvédelem kifejezés, ma viszont emlegetése divatos eszköz a cég ázsiójának növelésére és az eladások serkentésére. Az elmúlt időszak adatvédelmi botrányai után – melyek közül például a facebookozók adatainak könnyű hozzáférhetőségére, áttételesen kiárusítására rámutató Cambridge Analytica-ügy járt több, máig ható következménnyel – előszeretettel emlegetik sajtóeseményeiken a nagy technológiai vállalatok, milyen fontosnak tartják, hogy a tulajdonos biztonságban érezhesse adatait. A „privacy” gyakori elem a Google bejelentéseinél, az Apple pedig érezhetően egyik fontos megkülönböztető jegyeként szeretné feltüntetni a versenyben, hogy minden fejlesztést az adatvédelemnek mint alapelvnek rendelnek alá. A cupertinói vállalatnál ez egészen biztosan több egy marketinges lózungnál, már csak azért is, mert az Apple mobilos üzletpolitikájának kezdetektől fogva szerves része iOS operációs rendszerének zártsága. Igaz, ennek csak egyik oka a felhasználók védelme, legalább ilyen fontos a vállalat üzleti érdeke is.
A zártság bizonygatására talán nem is létezhetne jobb eszköz annál, mint hogy a hatóságok, köztük a legjobban felszereltnek tartott amerikai FBI is rendszeresen kéri az Apple-t, segítsen hozzáférni egy-egy bűnöző iPhone-ján tárolt adatokhoz. A szövetségi nyomozók legutóbb január elején, a floridai Pensacola haditengerészeti bázisánál lövöldöző fegyveres telefonjának ügyében keresték meg az Apple-t.
Hogy melyik etikusabb, minden ilyen hatósági kérés megtagadása, vagy épp ellenkezőleg, egy bűnözővel, terroristával szembeni nyomozás minden eszközzel való segítése, az régóta kérdés az Apple számára. Elsőre természetesen az utóbbi út tűnik az egyetlen járhatónak, ám az Apple ellenkező véleménye mögött is komoly érvek állnak. Például az, hogy ha a vállalat egyik-másik hatóságnak segítene kiskaput keresni, akkor később világszerte mindegyiknek segítenie kellene, ki tudja, mennyire demokratikus vizsgálatoknál is. Másrészt ha – bármilyen célból – szándékosan kiskaput építenek a rendszerbe, azt nemcsak az Apple használhatja, hanem egy hackercsoport is megtalálhatja. Így aztán az FBI külsős megbízottakkal igyekszik saját maga hozzáférni az iPhone-ok tartalmához, az Apple pedig igyekszik minél hamarabb betömni a feltörési kísérletek közben megtalált réseket.
A hatóság nyomásgyakorlása azért nem maradt teljesen eredmény nélkül. A múlt héten a Reuters hírügynökség hat forrás által megerősített információra alapozva írta meg: két éve az Apple az FBI kérésére vetette el az iPhone-ok online (iCloudos) biztonsági mentésekor születő fájlok teljes titkosítását, hogy a nyomozóknak, ha tényleg mindent megpróbálnak, legyen némi esélyük a digitálisan tárolt információk kinyerésére.
