Pokorny Lia

Portré

2020. január 30.

Fazekas István

Pokorny Lia

színésznő

„Mindig kíváncsi voltam arra a közösségre, amelyikbe belecsöppentem. Ennek köszönhetem a nyitottságomat” – adja meg az alaphangot a személyiségéhez a 48 éves, hatvani születésű színésznő. Édesapja szakács, akit a foglalkozása vándoréletre kényszerített két gyermekével és kozmetikus feleségével. A bohóctermészetű Lia a gyerekkorát többek között Salgótarjánban, Visegrádon, Mátraházán, Dömsödön töltötte. „Sokat verekedtünk. De bármimet rábíznám, az életemet is” – meséli másfél évvel fiatalabb, életművész fivéréről. Esztergomban végezte a gimnáziumot: „Nem akartam színész lenni, de tudtam, hogy az leszek.” Kétszer is próbálkozott a Színművészeti Főiskolával, de oda nem sikerült bejutnia. A huszonkettedik születésnapján a televízióból értesült arról, hogy a Pinceszínházban stúdió indul. A megérzésére hallgatva elment, és sikeresen felvételizett. „Rengeteg barátom volt a Vígszínházban, ott lebzseltem körülöttük” – jegyzi meg a találkozásról Alföldi Róberttel, akinek a tivolibeli Sirályt köszönheti. 1997-től először stúdiósként csatlakozott a Bárka Színházhoz, ahonnan a társulat és az igazgató között kialakult konfliktus miatt jött el. Szabadúszóként játszott Tatabányán és Debrecenben. Többek között Selmeczi György ajánlására szerződtette Márta István az Új Színházba, anélkül hogy látta volna színpadon. Húzónév lett 2002 és 2010 között, de Dörner György kinevezésekor megvált a társulattól. 2007-től a Beugró című improvizációs tévésorozatban tett szert országos ismertségre. 2012-től a Centrál Színház egyik frontembere.

Csányi Sándor színésszel kötött házasságából származó gyermekük, a 16 éves Misi zenésznek készül. „Nagyon vigyázok a lelkére, de hagyom, hogy feszegesse a korlátait.” Pesten laknak, hobbija a túrázás.

¬ Életvidám, jó nőt sugároz magából. A humor civilben is a fegyvere, hogy kivédje a keresetlen közeledéseket, esetleges zaklatásokat?

Úgy szoktam nemet mondani, hogy megköszönöm az érdeklődést. Kedvességgel meg humorral sok mindent meg lehet oldani, legömbölyíteni az éleket, fogyaszthatóvá tenni a kritikát – és nehéz is harcolni ellene.