Gépesített tévedések

Ne vonjon le elhamarkodott következtetést egy arckifejezésből – figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik a dolog veszélyeire is felhívták a figyelmet a napokban Seattle-ben, az American Association for the Advancement of Science (AAAS) tudomány-népszerűsítő szervezet éves gyűlésén. A Northeastern Egyetem, a Kaliforniai Technológiai Intézet és a Wisconsini Egyetem szakembereiből verbuválódott kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, megbízhatóan megítélhetőek-e az érzelmek abból, amit egy arcon lát valaki. A határozott válaszuk az, hogy nem. A kutatók elemezték az emberi arc izommozgásának kinetikáját, majd összevetették ezeket a mozgásokat a mögöttes érzelmekkel. Kiderült, hogy az érzelmek arckifejezések alapján történő meghatározására tett kísérletek eredménye a legtöbb esetben téves volt. Erre az egyik magyarázat az, hogy a környezet és a kulturális háttér alapján más-más érzelmek párosulnak bizonyos arckifejezésekhez. „Nem mindenki boldog, aki mosolyog, és nem mindenki mosolyog, aki boldog” – magyarázta Aleix Martinez professzor, hozzátéve, hogy sokan például csak azért mosolyognak, mert ez egyfajta társadalmi elvárás. Ezzel nincs is gond, azonban néhány vállalat komoly technológiai fejlesztésekbe kezdett az arcizommozgások felismerésére és érzelmek vagy szándékok hozzájuk rendelésére. A kutatócsoport elemezte e technológiák egy részét, és fölöttébb megbízhatatlannak, sőt veszélyesnek ítélte őket. A veszély a professzor szerint abban rejlik, hogy esetleg hibásan megítélt érzelmek alapján hoznak fontos – például rendészeti jellegű – döntést valakiről. A kutatók az arckifejezésen kívül további árulkodó tényezőkre is felhívják a figyelmet. Mindenekelőtt az arcszínre. Amikor ugyanis átél valaki egy érzelmet, akkor az agya olyan peptideket, többnyire hormonokat szabadít fel, amelyek hatással vannak a véráramra és a vér összetételére, ami megváltoztathatja az arcszínt. Sokatmondó lehet a testtartás is, és persze a kontextusnak is fontos a szerepe.