Kőbefirkálva

„Mindent feltaláltak” – mondta állítólag Pablo Picasso, amikor meglátogatta a franciaországi Dordogne völgyében lévő, 1940-ben felfedezett Lascaux-barlangot, ahol több száz, 17 ezer éve rajzolt állatfigurát találtak. A spanyol festő hasonló túlzásra ragadtatta magát, amikor az észak-spanyolországi barlangfestményeket nézegette: „Altamira után minden dekadencia.” Mindkét lelőhely különleges. A Lascaux-ban készült szarvas-, ló- és bikarajzok lenyűgözőek és valósághűek, a barlangrendszert nem véletlenül hívják a szakzsargonban prehisztorikus Sixtus-kápolnának. A legegyedibb véset egy madárfejű ember, akit talán bölény vagy orrszarvú támadott meg – a rajz az egyik legkorábbi, mitikus lényt is ábrázoló jelenet az európai barlangművészetben. A XIX. században felfedezett Altamira-barlangban megbúvó, okker és faszenes kéznyomatok, illetve bölény- és lóábrázolások pedig annyira tökéletesek, hogy a tudóstársadalom egy része sokáig kétségbe vonta őskori eredetét, míg 1902-ben be nem bizonyosodott, valódiak. 15–17 ezer évesek, de a legrégebbi rajzot 36 ezer évesnek tartják.

Lascaux és Altamira jelentőségével vetekszik az 1994-ben megtalált és a felfedezőjéről elnevezett dél-franciaországi Chauvet-barlang, ahol a többek között lovakat, orrszarvúkat, rénszarvasokat és bölényeket ábrázoló rajzokat legalább 30 ezer évesre datálják. Ezek az eddig ismert legrégebbi figuratív ábrázolások közé tartoznak. A celebeszi felfedezés előtti eddig ismert legkorábbi theriantróp alkotás azonban nem barlangrajz, hanem mamutcsontból faragott oroszlánfejű emberi alak, amelyet 1939-ben Dél-Németországban találtak. A 35–40 ezer éves szobrocska 30 centiméter magas. Ugyancsak a Sváb-Alpokból került elő 2008-ban a Hohler Fels-i Vénusz, amelyet 40 ezer éves mamutagyarból készítettek, de a rétegtani datálás szerint 5–10 ezer évvel fiatalabb kultúrához tartozik.

A legkorábbi emberi rajz pedig egy kődarabra vésett 9 vörös vonal. A dél-afrikai Fokvárostól keletre lévő Blombos-barlangban 2018-ban talált lemezkén hat, valamennyire függőleges és párhuzamos vonalat három kissé elhajló keresztez. A tudósok szerint a 73 ezer éves karcolatot Homo sapiens készítette. A barlangból a modern emberi fajhoz tartozó fogak, csontból készült szerszámok, lándzsahegyek és tengeri kagylókból álló füzérek is előkerültek. Egy szintén 2018-ban megjelent tanulmány az első művésznek azonban nem a Homo sapienst, hanem a Neander-völgyi embert kiáltotta ki. A Spanyolország több barlangjában talált piros – vonalakból, pontokból és állatszerű alakokból álló – rajzok 65–67 ezer évesek. A Neander-völgyi alkotásai legalább 25 ezer évvel korábban születtek, mint ahogy a Homo sapiens Afrikából érkezve megjelent Európában.