Magyarországon az eddigi adatok szerint 137 tesztet futtatott le a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Márpedig a pandémiás eljárásrend szerint minden, koronavírusra gyanús mintát kötelező ide megküldeni. Nem feltétlenül a gyanús esetek száma ilyen alacsony az országban. Az Egyesült Királyságban például majdnem 14 ezer vizsgálatot végeztek el, és így találtak 54 fertőzöttet. A magyarországi laborokkal kapcsolatban lévő orvosok úgy tudják, hogy az NNK-ban rendesen halmozódnak a vizsgálandó minták. A március 2-áig elvégzett 137 magyarországi teszt azt jelenti, hogy miközben a briteknél minden ötezredik embernél ellenőrizték, hogy fertőzött-e, Magyarországon még 50 ezer emberre sem jutott egy vizsgálat. A közelmúltban radikális létszámleépítésen átesett járványügyi hatóság nem győzi a már most megnövekedett munkamennyiséget. Más laborok is beszállhatnának, de egyelőre presztízskérdés, hogy az NNK találhassa meg az első koronavírus-fertőzöttet. Másrészt az állami kórházak laborjaiban éppen napi tűzoltás folyik, köszönhetően a kormány által vezényelt „lealkudozásos” adósságrendezésnek. A laborreagenseket árusító cégek nem szállítanak magyarországi disztribútoraiknak, amíg meg nem kapják a lejárt esedékességű járandóságukat.
Szűrés8000forintért
A házi kedvencek ugyancsak karanténba kerülhetnek, de csak azért, mert a gazdájukkal élnek, és magukra vehetik a gazda által kiköhögött vírusokat. Az eddigi megfigyelések alapján ez a vírus nem szaporodik az állatokban. Ezt abból lehet tudni, hogy szervezetükben nem képződik ellenanyag – magyarázza az Állatorvostudományi Egyetem virológusa, Rusvai Miklós, hozzátéve, hogy az egyetem víruslaborjában már több háziállatot is teszteltek a gazda kérésére, de mindegyiknek az eredménye negatív volt. Náluk egyébként, az állami humánegészségüggyel szemben, nem akadály a tünetmentesség. 8000 forintért bármilyen mintát megvizsgálnak, és még azt sem firtatják, hogy valóban a kis kedvencé vagy netán a gazdáé volt a váladék.
Mitteszvelünkafélelem?
„Érzelmi vírusról” beszél a jelenlegi járvány kapcsán Belső Nóra pszichiáter. Az emberekben minden olyan információ félelmet gerjeszthet, ami az ismeretlenről szól. Márpedig a koronavírus felbukkanása óta a felelősségteljes szakemberek számos kérdésre nem tudnak megnyugtató választ adni, hiszen nincsenek azok birtokában. A tapasztalat és az ismeretek hiánya az egyénben legtöbbször szorongást okoz. A pszichiáter nem lát abban ellentmondást, hogy egy dohányos ember cigarettázás után fertőtleníti a kezét a vírustól való félelmében. A tüdőrák veszélye ugyanis feldolgozható, régóta vannak róla tapasztalataink. Még a biztos rossz kimenet is megnyugtatóbb, mint az ismeretlen következmények.
A félelem eltávolítja az embert a napi rutintól – mondja Belső Nóra. Sokan azért töltik fel a készleteiket és zárkóznak be, hogy biztonságos környezetet teremtsenek maguknak. A félelemből származó szorongás ugyanis a tehetetlenség érzetét kelti, ami idővel agresszió kialakulásához vezethet. Aki befelé vezeti ezt le, az szorong, depressziós lesz, vagy pszichoszomatikus tünetei alakulnak ki. Amikor viszont kifelé vezeti le, akkor az egyénben vagy a társadalom szintjén törhet felszínre a harag, akár rasszizmus vagy idegengyűlölet formájában is. Akár attól rettegnek az emberek, aki nem mosott kezet, akár attól, akinek ferde vágású a szeme. Márpedig a pánik pszichésen fertőző. Régi megfigyelés, hogy egyes helyzetek pszichológiai hatása nagyobb hullámokat vet, mint a mögötte húzódó valós egészségkárosodási veszély. A világ tőzsdéin lehet ezt jelenleg leginkább megfigyelni.
Nem véletlenül mondjuk azt, hogy jobb félni, mint megijedni – magyarázza a pszichiáter. Minden lelki folyamatnál lényeges kérdés, hogy mennyi ideig tart. A félelmet idővel lehet racionalizálni, megoldást keresni rá. A vonaton folyamatosan tüsszentő embernek bárki adhat udvariasan egy papír zsebkendőt. És érdemes minden pánikolónak elmagyarázni, hogy a koronavírus egy, az influenzához hasonló fertőzés, a legtöbb ember számára nem okoz komoly problémát, ennél súlyosabb járványokat is leküzdöttek már az orvosok. A szakember szerint az is fontos, hogy a pánikkeltő tájékoztatást, mint amilyen az esetszámok folyamatos hangoztatása, felváltsa a korrekt híradás a lehetséges megelőzésről. Minden konkrét javaslat nyugtatóan hat. Szociális lények vagyunk, akik a túlélésüket is közösen biztosítják – teszi hozzá.
Belső Nóra számára fontos, hogy senki se vegye át a hatóság szerepét a saját közösségében, mert az visszafelé sülhet el, bomlasztó hatást fejthet ki. A szabályok felállítása és betartatása a szakemberek feladata. Az egyén azzal segít, ha engedi beszélni a szorongókat, és praktikusan közelíti meg a problémát, például azzal, hogy bevásárol az idősebb rokon vagy szomszéd számára. A pszichiáter a mostani járvány idején úgy tapasztalja: a magyar társadalom egyelőre jól vizsgázik, rendben van.
