Lapáton

Oroszországot nevezi Ukrajna fő ellenségének Irina Verescsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vezette párt, A Nép Szolgálója parlamenti képviselője, aki a HVG-nek nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy a kárpátaljai magyarok el akarnának szakadni Ukrajnától.

¬ Bőven vannak, akik szerint Volodimir Zelenszkij elnöknek eddig nem sikerült sokat elérnie.

Pedig sok pozitív változás történt az országban, demokratizálódott a társadalom, már nem kell a barikádokra vonulnunk, ha el akarjuk érni a szabad választások megrendezését. Zelenszkij elődje, Petro Porosenko is demokratikusan adta át a hatalmat – még ha ezt nem is szívesen tette –, a hivatalban lévő államfő pedig nem indított hajtóvadászatot a korábbi politikai elit ellen.

¬ Ukrajnában sokan úgy vélik, Zelenszkijre is komoly hatással vannak az oligarchák. Mekkora a valódi befolyásuk?

Nem lenne igaz, ha azt mondanám, nincsenek oligarcháink, vagy hogy nincs befolyásuk. Ám akkor sem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy a frakción belül vagy az államfő viselkedésében érzem az oligarchák szerepét. Az elnöknek határozott politikai elképzelései vannak, a választásokon pedig kiderült, a szavazók nagyon nagy része támogatja őt, ami komoly legitimitást ad neki. Az oligarcháknak lehet valamennyi befolyásuk egy-egy parlamenti képviselőre, de ha az állam számára fontos kérdések kerülnek napirendre, nem az ő akaratuk érvényesül, s ezt már ők is tudják. Fokozatosan el kell szigetelni az oligarchákat a hatalomtól, de teljesen eltüntetni nem lehet őket, hiszen adót fizetnek, részét képezik a gazdaságnak, és nagyon sok embernek adnak munkát.

¬ Akik bírálják az államfőt, azt mondják, nem váltotta be egyik fő ígéretét, a kelet-ukrajnai válság rendezését.

Az ígéret teljesítéséhez időre, pénzre és egyéb forrásokra van szükség. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Kelet-Ukrajnában államok közötti katonai konfliktusról van szó, ha Oroszország nem avatkozott volna be, akkor már régen megoldottuk volna a válságot. Moszkva irányítja a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területeken zajló folyamatokat: orosz állampolgárokat neveznek ki vezető tisztségekbe, és orosz állampolgárságot osztogatnak az ott lakóknak. Ezért a megoldáshoz az is kell, hogy Németország, Franciaország és az USA is akarja Ukrajna területi egységének a helyreállítását. Moszkva ugyanis nem hajlandó kompromisszumra, abban érdekelt, hogy a lehető legkevésbé foglalkozzunk az általa annektált Krímmel. Mert ha megoldódik a kelet-ukrajnai válság, újra napirendre kerül a Krím, és mi sohasem fogadjuk el az elcsatolást törvényesnek.

¬ Akadnak, akik szerint Nyugat-Ukrajnában pedig magyar szeparatizmus van. A nemzetbiztonsági bizottság tagjaként osztja ezeket a félelmeket?

Szerintem nincs ilyen veszély. Nyugat-Ukrajnából származom, olyan városban voltam polgármester, amely két kilométerre van az ukrán–lengyel határtól. Tökéletesen tudom, mennyi hasznot hoz a nemzetközi együttműködés, illetve a könnyített határátkelés. Ami a magyar kormányt illeti: ha 1991 után a helyi önkormányzatok, illetve a központi hatalom elég pénzt és figyelmet fordított volna a fejlesztésre, az utak és a repülőterek építésére, és könnyen el lehetett volna jutni Kárpátaljáról Kelet-Ukrajnába, akkor most más lenne a helyzet. Ám a légüres tér nem marad betöltetlen. Nem szabad zokon venni, ha az egy nemzethez tartozók közel akarnak lenni egymáshoz, s komolytalan dolog felháborodni azon, hogy más teszi meg azt, amit nem csinált meg az ukrán központi hatalom. Ezek a folyamatok régóta tartanak, s azért kerültek néhány éve előtérbe, mert 2014-ben válság alakult ki keleten, s ennek hatására sokan attól tartottak, hogy ugyanez a nyugati országrészben is beindulhat. Szerintem viszont Magyarország nem akar semmit elszakítani Ukrajnától, mert ha így lenne, annak már lettek volna jelei. ¬