Leszráprecedens

Miközben egy törvényi változás miatt március eleje óta valamennyi közigazgatási hatósági ügy kárvallottja csak a bíróságon keresheti az igazát (a fellebbezés lehetősége ugyanis megszűnt), a március 15-étől elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet miatt hónapokra tetszhalott állapotba került az igazságszolgáltatás. Ez idő alatt a bíróságok egyetlen előkészítő vagy nyilvános ülést sem tarthatnak meg, a már korábban kitűzött tárgyalások is elmaradnak. A személyes megjelenéshez nem kötött, tárgyaláson kívül intézhető ügyekben a rendkívüli ítélkezési szünet idején is eljárnak majd, ilyen például a letartóztatás meghosszabbítása vagy éppen megszüntetése. Ám az adó- vagy építési hatósági ügyekkel kapcsolatos viták végére még hónapokig nem kerülhet pont. A HVG úgy tudja, a fővárosi bíráknak egészen július 15-éig kell a tárgyalásokat elhalasztaniuk. A Kúria közleménye szerint náluk – jelen állás szerint – április 15-éig tart a rendkívüli szünet. A tanácsüléseket Skype-on tartják. Új tárgyalási napot csak az elhúzódó ügyekben adhatnak ki, minden mást bizonytalan időre felfüggesztettek, még az – elvben – soron kívüli ügyeket is.

A halaszthatatlan eljárásokban – például távoltartás, kapcsolattartás vagy sürgősségi pszichiátriai ellátás ügyében – a bíróságok távmeghallgatást kezdeményeznek. Ha ez nem lehetséges, akkor speciális tárgyalótermi protokoll lép életbe, a jelenlévőknek például legalább két méterre kell állniuk egymástól. A bíróságokra csak bíró vagy bírósági dolgozó, illetve olyasvalaki léphet be, akit halaszthatatlan eljárási cselekmény miatt beidéztek.

Kérdés, ha a járványveszélyre figyelemmel most elrendelt kényszerszünet valóban júliusig tart, akkor mi történik augusztusban, amikor a szokásos nyári ítélkezési szünetnek kellene életbe lépnie. De akármennyi időre is áll le az ítélkezés, az már látszik: az igazukat kereső polgárok könnyen hátrányt szenvedhetnek.