A Keselyű három napja

A titkok és a valóság határán játszódó politikai-titkosszolgálati thrillert a láthatatlan erőn kívül mindig ugyanazok lakják be: a szorult helyzetéből egy áldozatkész nő oldalán menekülő hétköznapi ember meg az őket üldöző, lélektelen szuperprofi bérgyilkos. A Keselyű három napja rendezője, Sydney Pollack két főszereplőben biztos volt. A CIA egyik brutális körülmények között felszámolt fedőszervénél, egy irodalmi ügynökségnél dolgozó Joseph Turnert, a Keselyűt Robert Redford, Kathyt, akit kényszerből elrabol, majd maga mellé állít, Faye Dunaway játssza. A nyomukban lévő specialistáé csak látszólag tűnt egyszerű szerepnek: a nyomasztóan veszélyes figura fenyegetésének akkor is érződnie kell az összes jelenetben, amikor ő maga fizikailag nincs jelen. Pollack az úriember és Lucifer karakterét egyetlen személyben képzelte el, és az ideális színészt végül nem a Nagy Amerikai Szereplőválogató Kézikönyvben, hanem a filmélményei között találta meg. Arra a lovagra volt szüksége, aki Ingmar Bergman filmjében, A hetedik pecsétben a hosszú hadjárat után hitehagyottan visszatérve pestis sújtotta hazájába a Halállal sakkozik. A Keselyű három napja forgatása idején 45 éves svéd színész, Max von Sydow akkor érkezett pályafutása feléhez: előtte is, azt követően is emlékezetes, többnyire kikezdhetetlen minőségű filmekben játszott. Az ínyencek akár kétféle magyar szinkronnal is megnézhetik a műfaj egyik klasszikusává vált Pollack-filmet: a múlt héten, 90 éves korában franciaországi otthonában elhunyt Max von Sydow az első változatban Kaló Flórián, a későbbi verzióban Szersén Gyula hangján szólal meg.