Kórházavírusszélén

Fazekas István

„Az előttünk járó országok példáját látva nem vagyok optimista – mondja Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. – A magyar egészségügy mind felszereltség, mind kapacitás, mind a kritikus szakemberhiány miatt nagyon rossz adottságokkal indul ebbe a háborúba. Egy teljes orvosgeneráció elment. Maradtak a sérülékeny, idős kollégák a jelenlegi állapotban nem bevethetően, illetve itt vannak a fiatalok, akik a tapasztalatlanság miatt önállóan nehezebben állnak helyt. Nagyon súlyos áldozatok lesznek, erre fel kell készülnie mindenkinek. Ebből egy következtetést lehet levonni: aki tud, segítsen, minden szinten legyen összefogás, mert az sokat számít.”

Lénárd Rita is megerősíti, hogy egyelőre hiány van védőeszközökből. A háziorvosok számára például először a megfelelően szűrő FFP2-es vagy FFP3-as maszkot írták elő, de nem volt belőle elég. Erre reagálva gyorsan változtattak a szabályokon, és ma már az az előírás, hogy a háziorvosok egyáltalán ne találkozzanak koronavírus-gyanús betegekkel. A legújabb eljárásrend pedig már akut betegellátó pontok szervezését írta elő. „Ami elmaradt, az annak a tiszta kommunikációja, hogy a megfelelő védelmet nyújtó maszkokból nem tudtak eleget beszerezni, és hogy hogyan kezeljük a helyzetet. Már beérkezett az országba 30 ezer védőruha, 82 ezer maszk, de azt nem közölték, milyen típusú. Most az a feladat, hogy megnézzük, mennyi és milyen minőségű védőeszközünk van, és arra kell figyelni, hogy azok mindenképpen kapjanak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá: a fertőző beteggel közvetlen kapcsolatban álló orvosok, nővérek. Sajnos az egész világon nincs elég védőeszköz, globális ellátási válság van, és ennek megfelelően kell kezelni a helyzetet” – teszi hozzá.

MTI / Varga György

A kormányfő hétfőn ismertette a védekezéshez rendelkezésre álló eszközöket. Forrásaink szerint a minden raktárból, műtőből és intenzív osztályról összeszámolt lélegeztetőgépek esetében ki is jöhet az Orbán Viktor által bemondott 2560-as darabszám. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő kimutatása szerint országosan 1099 működő aneszteziológiai és intenzív terápiás ágy van, ebből Budapesten 346. A fertőzöttek hivatalos száma keddre 187-re emelkedett, míg a nyilvántartás szerint a fővárosban 135 infektológiai ágy van, valamint további 133 tartósan szünetelő, hasonló célra fenntartott fekvőhely. Ezeket, tömeges megbetegedés hiányában, eddig elzárták, de most minden bizonnyal bevethetővé válnak. Az elsőként járványcentrumnak kijelölt Dél-pesti Centrumkórház (DPC) Szent László telephelye a hét elején még bírta kapacitással. Közben megkezdődött a Szent István kórházi telephely költöztetése. A Kútvölgyi úti kórház a kevésbé súlyos esetek ellátására készül, míg a Budai Egészségközpont 120 ágyas, intenzív terápiás lehetőséggel is jól felszerelt, a közellátásra felajánlott kapacitása várhatóan a jövő héttől kerülhet sorra.

Az országos tiszti főorvos a munkatársaival vizsgáltatja a mostaninál lényegesen több fertőzött elhelyezésének lehetőségét, például a korszerű és nagy méretű magánrendelők szükség szerinti kórtermekké alakítását. Vidéken négy kórházat jelöltek ki a fertőzöttek fogadására. Ajka, Szekszárd, Miskolc és Kiskunhalas indulnak elsőként, lényegében tapasztalatok nélkül, az aknamezőre. Közülük a legtapasztaltabb a miskolci városi kórház, a halasiak viszont most kezdték építeni a konténerkórházat. A HVG információja szerint ez a létesítmény a börtönben fogva tartottak járványügyi ellátóhelye lenne, építését, akárcsak a berettyóújfalui börtönkórházét, Csiba Gábor miniszteri biztos felügyeli.

A legszűkebb keresztmetszet egyelőre a védőfelszerelés, amiért a háziorvosoknak a megyei mentőállomásokra kell elautózniuk. A legjobb esetben is csak 3 professzionális és 50 műtősmaszk, valamint egy deci kézfertőtlenítő várja őket, de van, aki ennyit sem kap. Az ellátás csak az intenzív osztályokon megoldott, más osztályokon és a járóbeteg-ellátásban továbbra is nagy az elégedetlenség. „Felháborítónak tartom, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül kell dolgoznunk – mondja a HVG-nek egy háziorvos. – Nem csupán maszkból van kevés. Nem szerezhető be gumikesztyű, szemüveg és védőruha; de fertőtlenítőt vagy alkoholos oldatot sem lehet kapni.” A legtöbb orvos megpróbált saját úton és költségen védőfelszerelést szerezni, de egyelőre nem jutott hozzá. Egy budapesti sebészkonzulens azt mondja: „Vannak kerületek, ahol próbáltak gyorsan lépni, az intézményvezetés a járvány indulása után kiosztott mindenkinek egy-egy FFP3-as maszkot. Sebészi maszk korlátlanul van, ám az csak arra jó, hogy én ne fertőzzek, tehát tőlem védi a beteget.” Már dübörög a járvány, teszi hozzá, és még mindig igen gyér a védőfelszereléssel való ellátottság. Egy városi, súlyponti kórházban dolgozó sebész szakorvosjelölt arról beszél, szerinte mindenképpen szükség lenne egyszer használatos köpenyre, lábzsákra, kesztyűre, szemüvegre, sapkára, respirátorra (szűrővel ellátott, zárt maszkra), de ezekből nincs elég. Egy nővér azt írta: „Van olyan maszk, amit három óra helyett két napig hordunk. Berakjuk a táskába a használt maszkot, nehogy a takarítónő kidobja – hiszen szemétnek számít –, és másnap felvesszük.”

De nem csupán a védőfelszerelés hiánya a probléma, tesztelni se nagyon tesztelik az egészségügyi dolgozókat. Beszélgetőpartnereink között három olyan orvos is volt, aki nehezményezte, hogy őt nem tesztelték. Egyikük most is otthoni karanténban van, mert érintkezett koronavírusos beteggel. Ő, ha nincs tünete, szűrés nélkül megy majd vissza dolgozni.