Erőnekerejével

¬ a kormány a járvány elleni védekezés, valamint „a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében” rendeleti úton felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, azok rendelkezéseitől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat

¬ határozatlan időre meghosszabbítják a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet

¬ az Országgyűlés ülésezését szüneteltethetik

¬ nem lehet időközi választásokat és népszavazásokat tartani

¬ az önkormányzati testületeket nem lehet feloszlatni

¬ külön büntetőjogi tényállásként jelenik meg a törvényben a járványügyi védekezés akadályozása

¬ a karanténszabályok megszegése, betartásuk ellenőrzésének akadályozása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető

¬ a rémhírterjesztés kiterjesztett értelmezése: ötévi börtönt kaphat, aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”

Fazekas István

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt, illetve valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, ami alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – ez a kitétel is bekerül a kormány fegyelmezési eszköztárába, ha a parlament megadja a kormánynak a járványra hivatkozva kért rendkívüli felhatalmazást. Egy fideszes képviselő szerint félreértés, hogy a kabinet a cenzúrát akarná bevezetni. Mint mondta, ő is olvas ellenzéki újságokat, és „nem azzal van baj, hogy kritizálják a kormány lépeseit”. Szerinte a kormány az olyan hírek terjesztőivel szemben akar fellépni, akik pánikot okozhatnak az állításukkal, például mint az a legutóbb felröppent állítás, hogy a hatóságok le akarják zárni Budapestet.

Az érvelés azonban sántít, hiszen az említett rémhírt terjesztő férfit a rendőrök elkapták, számonkérése a jelenlegi jogszabályok mellett is megtörtént. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) már csak az elmúlt évek sajtópiaci történései alapján is biztos benne, hogy a törvény valódi célja az újságírói munka kriminalizálása. A páratlan jogfosztó intézkedés miatt a bécsi székhelyű szervezet a napokban az Európai Bizottsághoz fordult.

Még törvény sem kell azonban a szabad sajtó megregulázásához. A kormány ott akadályozza a független sajtó információhoz jutását, ahol csak tudja. Az operatív törzs tájékoztatóin kezdetben még csak elvették a mikrofont a túl sok kellemetlen kérdést feltevő újságíróktól, ma már online térben zajlik a kérdezz-felelek. Két órával a kezdés előtt át kell küldeni a kérdéseket, azokból aztán önkényesen válogatnak. De akkor sem volt sokkal több lehetőség kérdezni, amikor még a Miniszterelnöki Kabinetiroda termében terelték össze az újságírókat. Ha valaki több kérdést tett fel, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gál Kristóf rendre a válaszoló fülébe súgta, hogy csak az egyikre feleljen. A módszert a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is bírálta, mondván: „Vészhelyzetben a korrekt, gyors, pontos információ életeket ment.” A kormánykommunikáció jelenlegi formája szerintük nem segítség, hanem veszélyforrás.

A háborús logikában ragadt közmédia is azon buzgólkodik, hogy a konkurenciát hiteltelenítse. Az M1-es tévécsatornán például sokszor csak a jobb sarokban meghúzódó piros felirat emlékeztet arra, hogy a járvány Magyarországon is tombol. Aki nézi, hallgatja a műsorokat, gyakran csak az ellenzéki pártok és politikusok, valamint a munkájukat végző újságírók és független médiumok támadásával találkozhat. Volt olyan adás, amelyikben a műsorvezető és a szakértőként bemutatott kormányhű elemző megegyezett abban, hogy egyetlen európai országban sem támadja az ellenzék ebben a nehéz helyzetben a kormányát, kivéve itthon. Majd az ezt követő híradóban minden valós alap nélkül álhírterjesztéssel vádolták meg az összes független médiumot.

Amikor viszont tényleg szükség lenne a közmédiára, látványos kudarcot vall. Orbán múlt szerdai rendkívüli bejelentésekor, amit a Facebookon közvetítettek, de technikai okok miatt csak a kép volt látható, a közmédia nem érezte szükségét megosztani a közérdekű információkat. Inkább egy kertbarátmagazint vetített, illetve a vajdasági választások elhalasztásáról folyt a diskurzus. „A munkatársak hozzászoktak, hogy fentről várják az utasításokat, amik vagy megérkeznek, vagy nem” – mondta erre egy exközmédiás forrásunk, hozzátéve, hogy a válsághelyzetre semmilyen szinten nem volt felkészülve az MTVA.

„A közmédia ugyanazt a gyakorlatot folytatja, amit az utóbbi időben megszoktunk tőle: követi a kormánypárti kommunikációt, valamint elhallgatja azokat a szempontokat, amelyek egyébként jelen vannak a magyar nyilvánosságban, és megkérdőjelezik a járványvédekezés hatékonyságát – mondja a kialakult helyzetről Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója. Az egyetlen üdítő kivétel az M5 kulturális csatorna, ahol az iskolák bezárása és a digitális távoktatás bevezetése óta kifejezetten tanulóknak szóló oktatási műsorok mennek hétköznaponként.