A kijárási korlátozás a korábbinál is nehezebb helyzetbe hozta a krízisben lévő, párkapcsolati és családon belüli erőszakot elszenvedő embereket, hiszen most még nehezebben tudnak elmenekülni a bántalmazóik elől. A kínai tapasztalatok szerint a kijárási tilalom alatt kétszeresére nő az ilyen esetekről szóló bejelentések száma. Bár a „maradj otthon” Magyarországon inkább még csak intelem, mint parancs, már most érezhetően nőtt a segítségért folyamodók száma – mondja Boglacsik Tímea, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpont (OKIT) igazgatója. „Azt kell elérnünk, hogy mindenkihez eljusson a hír, hogy a járvány idején is elérhetőek vagyunk” – teszi hozzá Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója. A szervezet krízisközpontja, mint mondja, azon dolgozik, hogy átálljon az online üzemmódra. Így tartják a kapcsolatot a segítséget kérőkkel, oktatják őket arra, hogyan tudják otthonról is tartani a kapcsolatot a szervezettel úgy, hogy közben egész nap egy légtérben vannak a bántalmazójukkal.
A kijárási korlátozás és a veszélyhelyzet miatt a bántalmazottak még inkább úgy érezhetik, hogy magukra maradtak a problémáikkal. Ráadásul az a tévhit terjed, hogy most még a titkos védett házak is zárva vannak. Pedig a Családbarát Ország tájékoztatása szerint több ilyen férőhely is van, ahol átmeneti menedékre lelhetnek a párkapcsolati erőszakon átesett nők és gyerekeik. A segélyszervezetekkel való kapcsolattartásban mindössze annyi változott, hogy a telefonos bejelentkezés utáni első személyes találkozást felváltotta a videóchates beszélgetés a pszichológussal, szociális munkással. Ha nincs életveszélyben az illető, akkor bátorítást és motivációt kap a segítő szakembertől, akivel – ha szükséges – közösen ki tudják dolgozni a menekülési tervet. A folyamat napokig is eltarthat, fontos, hogy az ügyfél végig kapcsolatban maradjon a szervezet munkatársaival. Ebben nagy nehézséget jelent a kijárási korlátozás, a segítséget kérők ugyanis eddig jellemzően munka után vagy olyankor ugrottak be hozzájuk a személyes találkozókra, amikor a bántalmazójuk elment otthonról.
A szakemberek épp ezért próbálnak trükköket, tippeket adni, hogyan lehet egy ilyen érzékeny beszélgetést úgy lebonyolítani, hogy a bántalmazó ne sejtse, miről van szó. A „kerettörténet” ezért néha olyan, mintha csak egy távmunkáról vagy digitális oktatásról lenne szó. Az Ökumenikus Segélyszervezet pedig a WOLT ételszállító céggel indított közös projektet, aminek az a lényege, hogy az otthonában veszélyben élő nő titkos üzenetben kaphatja meg a cégtől az álétterem nevét, ami aztán az éttermek között jelenik meg a felhasználó Facebook-fiókjában. Az álétlapon az ételek az abuzálás formáit jelentik, kódolva, a „rendelés” végül az OKIT-hoz és az Ökumenikus Segélyszervezethez fut be. A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a kialakult helyzetben megnőtt a szomszédok szerepe. A kijárási korlátozás alatt könnyebben észre lehet venni, ha a környezetünkben valaki bajban van, például ha naponta többször is sikoltozást lehet hallani a lakásából. ¬ Pozsgai Rebeka
