Az utóbbi évtizedekben átalakult a vadállatokhoz fűződő viszonyunk: beléptünk egymás életterébe. Ennek egyik következménye, hogy mind nagyobb valószínűséggel ugranak át róluk vírusok az emberre.
Érdeklődők a tomohoni piacon. A drága hús leve
afp / RONNY ADOLOF BUOL
Ajárványésarecept
„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?” A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról. És talán jó lenne, ha a járvány csillapodásával, zsebben az annak kezelése során begyűjtött tapasztalatokkal, ismét beszélnénk róla.
Merthogy akadnak hasonlóságok – hívja fel a figyelmet a Fast Company című amerikai üzleti magazinban May Boeve, a 350.org nevű klímavédelmi szervezet vezetője. A tudományos közösség mindkét veszéllyel kapcsolatban világos figyelmeztetésekkel hívta fel a figyelmet arra, mit kell tennünk az elhárításuk érdekében. Mindkét probléma érinti a közegészségügyet. A szakértő szerint ahogy a koronavírus, úgy a globális felmelegedés is szedi már halálos áldozatait, például a gyengébb szervezeteket megterhelő rendkívüli hőhullámok és más, a korábbiaknál pusztítóbb természeti katasztrófák által. A klímaváltozáshoz jelentős mértékben hozzájáruló légszennyezés okolható azért is, hogy most sokan nem egészséges tüdővel próbálják átvészelni a kórt. Ráadásul, érvel Boeve, ahogy a pandémia, úgy a globális felmelegedés következményei is a legkiszolgáltatottabb embereket érintik leginkább.
Ám a két problémára adott reakciók között már alig fedezhetők fel hasonlóságok. „Látjuk, hogy a kormányok képesek a gyors cselekvésre, az emberek pedig nagyon rövid idő alatt változtatnak a viselkedésükön” – mondja Boeve, aki szerint éppen ilyesmit kérnek a klímavédelem terén már hosszú évek óta, csak hiába. Pedig most bebizonyosodott, hogy az emberiség igenis képes a prioritások gyors átértékelésére és az erőforrások átrendezésre. A kérdés csak az, hogy van-e erre politikai akarat is.
Azok a kormányok, melyek most világszerte képesek a járvány érdekében leegyszerűsíteni bizonyos folyamatokat, megtehetnék ugyanezt például a megújuló energiaforrásokra való átállással kapcsolatban. Csak egy példa: igaz ugyan, hogy az olaj, a szén és a földgáz kitermelése és kereskedelme rengeteg ember megélhetését biztosítja, de a kormányok éppen olyan mentőcsomagokkal segíthetnék meg őket is, amilyenekkel most megsegítik a járvány miatt nehéz helyzetbe került iparágakban tevékenykedőket – véli Boeve. A szakember örül annak, hogy több állam eljutott már odáig, hogy kihirdesse a klímavészhelyzetet. Most már csak az van hátra, hogy ugyanolyan komolyan vegyék ennek megoldását, mint a járványügyi vészhelyzetét.
