Pallos,korona
Diadalkörre készült a magyar kormányfő, ám a koronavírus visszaküldte a rajtvonalra. Orbán Viktor azonban hamar megtalálta a módját, hogy ezt a versenyt is ő nyerje: kiéhezteti, kiiktatja és még le is terheli megmaradt politikai ellenfeleit. Politikájának első vesztese a jogállam.

Rendészeti kormányzás

Erőskételyek
„Ha nem kellene attól tartani, hogy visszaélnek a helyzettel, akkor az eddigi intézkedéseket teljesen helyénvalónak ítélném” – mondja egy bíró, jelezve azt a skizofrén állapotot, hogy a magyar igazságszolgáltatásban akkor is félnek a kormánytól, ha ajándékot hoz. A bírói kar az állam utolsó, részleges függetlenségét őrző testülete. A parlamenten átnyomott felhatalmazás birtokában a kabinet március végén döntött többek között arról, hogy megszűnik a rendkívüli ítélkezési szünet, a határidők újra ketyegnek, ügyfelek azonban továbbra sem léphetnek be a bíróságokra, papíralapú iratokat legfeljebb a gyűjtőládákba lehet bedobni. Az új szabályok szerint már büntetőügyekben is elsősorban az iratok alapján kell ítélkezni, a tanúkat pedig online kell kihallgatni.
„Képzelje el, mennyire életképes az a terv, hogy küldök egy e-mailt az idős tanúnak, amiben megírom neki, mikor üljön a Skype előtt” – értékeli a változásokat egy bíró. A szabályok szerint csak akkor lehet felfüggeszteni az eljárást, ha az iratok alapján nem tud dönteni a bíró. A törvényszékeken most attól félnek, komoly lesz a nyomás a vezetők részéről, hogy ne rontsák ilyen döntésekkel a statisztikát. „Az lesz az elvárás, hogy döntsünk úgy, ahogy az ügyészség indítványozta” – magyarázza. Egy március végi kormányrendelet alapján meghosszabbodott azoknak a bírósági vezetőknek a megbízatása is, akiknek amúgy lejárt a kinevezésük, és a bírói pályázatok szabályai is változtak. Mindeközben hétfőn Varga Judit igazságügy-miniszter anyósa, Erőss Monika lett az Országos Bírósági Hivatal egyik elnökhelyettese, ami – ha jogilag nem is kifogásolható – tovább árthat a bíróságok renoméjának. ¬ pálmai erika
Eljötta„gulyásfasizmus”
Orbán Viktornak nem kell túlélési üzemmódba váltania, hogy a jelenlegi válságot uralni tudja – állítja Anton Sekovcov, a Bécsi Egyetem oktatója. Az ukrán kutató szerint a járvány tovább gyorsítja az európai szélsőjobb átalakulását, fősodorba kerülését.
¬ Miközben a nyugat-európai populista pártok éppen zsugorodnak, ön szerint Orbán Viktornak volna oka ünnepelni.
A magyarországi rendeleti kormányzás kétségtelenül az európai szélsőjobboldali mozgalmak legnagyobb teljesítménye Franco spanyolországi diktatúrája óta. És nem gondolom, hogy a felhatalmazási törvényt a koronavírusra való felkészülés motiválta volna. A parlamentarizmus felfüggesztésének csak ürügyét adta a járványhelyzet, már jó ideje tervezhettek ilyen lépést.
¬ Európa-szerte a kormányon lévő politikai erőknek kedvez a járvány. Hogyan profitálnának belőle a populista pártok?
Az emberek most az államtól várnak reményt, a hivatalos szerveket a kormányokkal azonosítják, tőlük várnak iránymutatást. Ezért az európai populisták közül többen is úgy döntöttek, nem most van a hatalmon lévők megkérdőjelezésének ideje. Sőt kifejezetten támogatják a súlyos korlátozásokkal járó óvintézkedéseket. Megelégszenek azzal, hogy az általuk régóta követelt nemzetállami, bezárkózó eszközök működésbe lépnek. Politikájuk hirtelen elkezd hasonlítani a fősodor pártjaiéhoz.
¬ A magyar kormányfő mindig egyensúlyt tartott az ideológiai vezető és a pragmatikus menedzser szerepe közt.
Nincs ellentét a kettő közt. Minden ideológia a hatalom megszerzésére és megtartására irányul, sosem puszta filozófia. A hatalom pedig mindig pragmatikus. A magyar felhatalmazási törvény megkönnyíti a kormányzást, ugyanakkor a válsághelyzetet már az első héten arra használták fel, hogy megtiltsák a nemváltoztatás anyakönyvezését, és ezzel a magyar társadalom aprócska kisebbségének, a transzszexuálisoknak a jogait csorbítsák. Nem tudom elképzelni, hogy a magyar polgárokat a legcsekélyebb mértékben is érdekelje ez a kérdés. Ennek csak ideológiai motivációja volt.
¬ A módosítás külpolitikai használatra készült?
Orbán pozicionálni próbálja magát Európán belül mint a konzervatív forradalom, a kultúrharc vezére. És ebben a politikai közegben nyerésben is van. Számos szélsőjobboldali párt tekint rá reménnyel, hogy ha a magyar kormányfőnek sikerülhet, akkor talán egyszer neki is fog.
¬ Ön szerint Nyugatra figyel Orbán, vagy a keleti nyitást befejezve kész arra távozni, amerre felkel a nap?
A célja az Európai Unió átformálása. Orbán nagyon is követi a hazai közvélemény alakulását, márpedig minden felmérés azt mutatja, hogy a magyarok alapvetően elégedettek az Európai Unióval. Bolond lenne a közhangulat ellen kormányozni. Másrészt gazdasági katasztrófa is lenne a távozás. Önmagukban az oroszok vagy a kínaiak képtelenek lennének hasonló piaci lehetőségeket teremteni.
¬ Ön gulyásfasizmusnak nevezi Orbán rendszerét. Utalás ez Kádár János uralmára?
Idézőjelben használom a fogalmat, hogy kifejezzem: a mai magyar valóságnak annyi köze van a fasizmushoz, mint a kései Kádár-rendszernek a vegytiszta kommunizmushoz. Ironikusan kell tehát érteni. Ugyanakkor a nyugat-európai szélsőjobb számára, érdekes módon, a vasfüggöny mögötti közép-európai szocialista berendezkedés volt az ideális állam. Nullával volt egyenlő a bevándorlás. Autokrata, bezárkózó, saját piacukra építő, homogén nemzetállamok voltak. Ez tökéletes előkép a magukban a munkásosztály védelmezőjét felfedező nyugati radikálisoknak.
¬ A vasfüggöny mögötti élet nem csak szép emlékeket ébreszt KözépEurópában.
Orbánt és regionális elvbarátait a régi sérelem miatti revansvágy hajtja. A kilencvenes években a nyugati országok számítottak mintának, mindenkinek hozzájuk kellett hasonlóvá válnia. Ők osztályozták a többiek erőfeszítéseit. A magyar kormányfő most azt mondja, fordult a kocka: mi lettünk az új minta. És a közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt üzeni, csak ő érti az emberek valódi elvárásait.
¬ Ezt a gondolatmenetet Orbán beszédeiből is ismerjük. A járvány azonban közbeszólt. A magyar kormány most harcolhat a túlélésért?
Nem vagyok benne biztos, hogy ennyire súlyos a helyzet. Az unortodox magyar gazdaságpolitika egyszer már működőképesnek bizonyult, pedig a közgazdászok kórusa 2010-ben is más irányba próbálta terelni, amikor a két évvel korábbi válságból kellett kivezetni a mélyre süllyedt országot. Kíváncsi vagyok, hogy a járvány következményeivel hogyan birkózik meg, de nem gondolom, hogy már most „túlélőüzemmódba” kellett volna kapcsolnia. Erre a népszerűségi mutatói sem kényszerítik rá.
¬ Az Európai Unió hogyan tudja kezelni az újabb magyarországi kihívást?
A járvány idején sehogyan, rövid távon tehát nem lesz kibeszélés. Orbán tökéletes pillanatot választott a rendeleti kormányzás bevezetésére. De azért a vita ideje is el fog érkezni Brüsszelben.
¬ Azt írja, a radikális szélsőjobboldal erőszakossága korábban meggátolta a populista erők elfogadását. Most viszont úgy kerülnek politikai pártjaik a fősodor közelébe, hogy a széleken ismét nő az agresszió.
Európában öt év alatt megnégyszereződött a szélsőjobboldali erőszakos bűntények száma, ami riasztó. A járvány árnyékában ez tovább fog erősödni, mivel egyes csoportok a liberális társadalmak lebontásának lehetőségét látják a káoszkeltés eszközével. Különösen kitett ennek Nyugat-Európa, ahol hagyománya van a politikai terrorizmusnak. Nyugtalan, erőszakos idők jönnek. ¬
