Negatív rekord
Az utóbbi húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma, mint az idén: mindössze 91 460 diák szeretne továbbtanulni. Sikeresnek tűnik tehát a kormánynak az a szándéka, hogy a felsőoktatást elsorvassza, s a diákokat a középfokú szakmai képzés felé terelje, ami nehéz helyzetbe hozza a felsőoktatási intézményeket. Kedvezőtlen trend az is, hogy az egyetemekre jelentkezők nem azokat a képzésterületeket preferálják, ahol égetően szükség lenne minél több diplomásra. Az idei jelentkezők egyharmada gazdasági vagy bölcsész szakokat választott – utóbbiakra többen próbálnak bekerülni, mint tavaly –, viszont a műszaki képzésterületet megcélzók száma egyharmaddal visszaesett. Az elsőként valamilyen műszaki szakot megjelölő felvételizők száma még annál is kevesebb, mint ahány diákot tavaly e területre felvettek. Hasonlóan csökkent az informatika és a természettudományi képzések iránt érdeklődők száma is. A legnagyobb gond azonban a tanárképzésben van: 2015-ben még közel négyezren jelentkeztek ilyen szakokra első helyen, az idén viszont már kétezren sem. S közülük is sokan olyan nyelvtanári szakokat választottak, amelyek végzettjeinek többsége a tapasztalatok szerint soha nem tanít majd iskolában. A legtöbben az ELTE-t jelölték meg első helyen, itt lényegében nem is csökkent a jelentkezők száma. Mögötte a debreceni és a szegedi egyetem következik, de mindegyiknél közel 20 százalékos volt a visszaesés a jelentkezők számában. Az alapítványi fenntartásba került Corvinusra negyedével kevesebben próbálnak bejutni, mint tavaly. A pontszámítás szabályai – mivel a járvány miatt megváltozik az érettségi – továbbra sem ismertek.
