Szembenazárral

Tavalyi nyereségéből 250 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe a Magyar Nemzeti Bank, hogy segítse az állam finanszírozását. A pénz kétségkívül jól jön, amikor a kormány a koronavírus-járvány miatt gazdasági mentőcsomagot eszkábál össze – más kérdés, hogy nagy része eleve az államot illetné meg. Például az árfolyamnyereség. Márpedig a jegybanki közlemény szerint annak értéke 229 milliárd forint, s ebből az aranybefektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forint volt.

Matolcsy György MNB-elnök maga dicsekedett el vele, hogy Orbán Viktor kérésére vásárolt aranyat 2018 októberében, megtízszerezve a tartalékolt mennyiséget. Ezzel az arany értéke 101 millióról 1086 millió euróra ugrott. A globális pénzügyi bizonytalanság közepette a nemesfém ára tartósan magas, vagyis spekulatív szempontból ez jó befektetésnek bizonyult. Tavaly a csúcson 1400–1450 millió eurós értéken tartotta nyilván a jegybanki statisztika. Árfolyamnyereség azonban csak akkor keletkezhetett, ha aranytartalékait az MNB eladta volna, mégpedig rekordáron, így cirka 360 millió euró értékű nyereséget könyvelhetett volna el. Ez a tavalyi átlagos árfolyamon 117 milliárd forint, a mostani, gyenge árfolyam mellett 130 milliárd forint lehet. A HVG kérdésére azonban azt válaszolta az MNB, hogy „a nemzetstratégiai célt szolgáló aranytartalékot az MNB nem adta el, azt teljes egészében, fizikai formában Magyarországon tárolja és őrzi”, egyúttal azt is megerősítette, hogy „2019 végén az aranytartalékon árfolyameredményt realizált”. Ezt csak úgy tehette meg, ha az aranyat egy pillanatra eladta valamelyik baráti banknak, majd rögvest vissza is vásárolta. Erre utal a jegybanki válasz másik része, miszerint „az arany bekerülési árfolyama megemelkedett”. Maga a pénzügyi manőver azonban homályban marad, mert „az arany- és devizatartalék kezeléséhez kapcsolódó egyedi műveletek üzleti titoknak minősülnek”.