Célt ért a kormány, egyre kevesebben indulnak harcba a diplomáért – ők viszont nem feltétlenül azokon a területeken tanulnának, ahol a kabinet szeretné. Közben – kerül, amibe kerül – gőzerővel folyik az állami egyetemek kiszervezése.
A Corvinus Egyetem központi épülete. Prototípus
Fazekas István
Pártiskolaamunkásőrszékházban
Alaposan kistafírozta a kormány a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), illetve az azt fenntartó Tihanyi Alapítványt. A Budapesti Corvinus Egyetem rektorának, Lánczi Andrásnak az elnökletével működő, ezen kívül azonban az egyetemmel semmiféle kapcsolatban nem lévő alapítvány a tulajdonába kapta az egykori Munkásőrség gellérthegyi épületét. Emellé a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi – ma bő 290 milliárd forintot érő – részvénycsomagját is megkapta a negyedszázada mindössze másfél millió forinttal létrejött alapítvány. A részvénytulajdon átadásával a kormány a szakkollégiumot lényegében a Corvinus Egyetemmel egy szintre emelte, hiszen az tavaly ugyanekkora indulótőkét kapott. Csakhogy a Corvinuson több mint 10 ezer diák tanul, miközben az MCC szakkollégistái és egyéb képzésben részt vevő diákjai legfeljebb félezren vannak.
Az alapítvány lényegében maga rendelkezhet a megszerzett vagyonnal, mind a részvényeket, mind az épületet akár el is adhatja. A részvények esetében annyi a kikötés, hogy az államnak elővásárlási joga van, ám ha nem él vele, akkor a piacon értékesíthetők. Az épület esetleges eladása után pedig az érte kapott összeget a képzés céljaira kell fordítani.
Az 1996-ban létrehozott Tihanyi Alapítvány szakkollégiumi képzésre alakult, tehetséges diákok számára. Ezt tükrözte a védnöki testület összetétele is, amelyet egy ideig Mádl Ferenc későbbi államfő vezetett, s részt vett benne többek között Lámfalussy Sándor, Fejtő Ferenc, Kornai János, John Lukacs és Kosáry Domokos. Ma is tagja a testületnek Sólyom László volt köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, mellettük azonban már olyan Fidesz-közeli védnökök is feltűntek, mint az MTA egykori kutatóintézeteit a kormány meghosszabbított kezeként irányító Maróth Miklós vagy a volt londoni nagykövet, Csák János.
Az alapítvány hamar Fidesz-közelbe került. Egyik létrehozója, Tombor András az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnökségen dolgozott, később pedig azzal került a hírekbe, hogy „baráti kölcsönnel” segített Habony Árpádnak a Modern Media Group megalapításában. Az MCC 2001-ben költözhetett a Gellérthegyre, s bár 2002-től, a baloldali–liberális kormányok regnálása alatt nehéz évek köszöntöttek rá, az Orbán-kormány 2010-es visszatértét követően ismét beköszöntött számára a bőség: évente több száz milliós állami támogatást kapott. A pénzből lényegében egy színvonalas fideszes elitképzőt fejlesztettek ki, kiváló oktatással és magas követelményekkel. A háromlépcsős programban részt vevők térítésmentesen lakhatnak a szakkollégiumban, de alakítottak már ki képzőhelyeket a határon túl is. Már középiskolában szervezik a tehetséges diákokat, akiknek több féléves képzést nyújtanak. A szakkollégista-oktatás harmadik lépcsője a jövőbeni közéleti szerepvállalásra felkészítő Vezetőképző Akadémia. Az MCC jelenlegi ügyvezető igazgatója Szalai Zoltán, aki egyébként a KESMA fideszes médiaholding által átvett mandiner.hu portál és az újonnan alapított, Mandiner című hetilap lapigazgató-főszerkesztője is.
