Feltételesszabadláb

AFP / ANDERS WIKLUND

A világ legtöbb kormánya szigorú intézkedéseket léptetett életbe a koronavírus-járvány terjedésének lefékezésére. Svédország azonban egyelőre annak ellenére kitart a párját ritkító „lazaság” mellett, hogy a számok egyelőre nem igazolják a politika helyességét. A skandináv térségben messze Svédországban a legmagasabb ugyanis a fertőzöttek és a halálos áldozatok aránya: a tízmillió lakosú országban tízezernél több a regisztrált vírushordozó, és már közel ezren vesztették életüket a kór miatt.

Még bírja a közvélemény bizalmát a szociáldemokrata Stefan Löfven vezette kormány, amely azt hangsúlyozza, azért nem záratta be az általános iskolákat, éttermeket és egyéb nyilvános helyeket, mert olyan felnőtteknek tartja az ország polgárait, akik képesek felelősen viselkedni. Nőtt a kabinet és a miniszterelnök népszerűsége, és az emberek – hallgatva az illetékesek javaslatára – tartós élelmiszerekből jelentős készleteket halmoztak fel, készülve a nehezebb napokra és hetekre. És az is igaz, hogy az általában szabálykövető svédek megfogadják a többi tanácsot is: Stockholmban hatvan százalékkal zuhant a tömegközlekedés kihasználtsága, a síközpontok többsége önként bezárt, s a városiak tömegesen mondták le a húsvétra tervezett néhány napos belföldi utakat. „Mítosz, hogy a régi mederben zajlana az élet” – jelentette ki Lena Hallengren egészségügyi miniszter.

A hivatalos „lazaság” nem jelenti azt, hogy a kormány nem törődik a járványveszéllyel. Löfvenék szorgalmazzák a tömeges átállást az otthoni munkavégzésre, miközben már több intézkedést is tettek a várható gazdasági károk enyhítésére – annak ellenére, hogy a termelés kevésbé ült le, mint a világ többi országában –, és támogatják a munka nélkül maradtak átképzését. Például azt, hogy a szállodák és légitársaságok állásukat vesztett alkalmazottai megtanulják a betegápolás alapfogásait, hogy később segédkezhessenek a kórházakban. A szakemberek szerint a légiutas-kísérők kifejezetten alkalmasak erre a feladatra, hiszen a képzésük során már amúgy is alapos egészségügyi oktatásban részesültek. A kurzusok négynaposak, s mindenki nyer velük: a munka nélkül maradtak fizetést kapnak, miközben enyhül a képzett ápolókra nehezedő nyomás. És nő az ágyak száma is: az egyik stockholmi konferenciaközpontban hatszáz ágyas tábori kórházat rendeznek be.

Svédország nem arra számít, hogy a különutas módszerével elkerülheti a járvány eldurvulását, és gyorsan elérheti a társadalom nyájimmunitását, hanem arra, hogy ha megfelelő pillanatban és rövid időre léptet életbe szigorú korlátozásokat, akkor azok valóban működni fognak, s közben viszonylag enyhe gazdasági károkat okoznak. „Olyan taktikára van szükség, amely hosszú ideig működhet eredményesen. Hosszú távon fenntarthatatlan, ha bezárjuk a polgárokat az otthonaikba, mert előbb-utóbb úgyis ki fognak menni az utcára” – magyarázta a svéd modell lényegét Anders Tegnell, a nemzeti közegészségügyi szolgálat járványügyekkel foglalkozó vezetője. Hasonlóan vélekedik Peter Lindgren, a Svéd Egészséggazdasági Intézet igazgatója is, aki szerint csak a rugalmasan és fokozatosan bevezetett korlátozások vezethetnek valódi eredményre.

Sok szakember akad viszont, aki hibásnak tartja a svéd politikát. Mintegy kétezer orvos és kutató írta alá például azt a petíciót, amelynek szerzői – köztük a Karolinska Intézet több tudósa – a szigorúbb korlátozásokat és a tömeges tesztelés elrendelését követelik. „Tudósként kötelességem a tiltakozás. Nem hiszek a hatóságoknak, csak a számokban bízom” – mondta az egyik aláíró, Cecilia Söderberg-Nauclér, a Karolinska nemzetközi hírű professzora. ¬ NÉMETH ANDRÁS