Alapotadott

A német Der Spiegel április 16-án azt kérdezte Donald Tusk európai néppárti (EPP) elnöktől, demokrácia-e még Magyarország, miután a magyar parlament a felhatalmazási törvénnyel a rendeleti kormányzás lehetőségét teremtette meg a miniszterelnök számára. Tusk kifejtette, az eljárás formálisan lehet még jogszerű is, ugyanakkor a történelem számos példát szolgáltatott arra, hogy politikusok az ily módon létrejött lehetőséget hatalmuk kiterjesztésére használták föl. Németországban, az 1920-as években Carl Schmitt dolgozta ki az állami főhatalom téziseit, s erre utalva mondta Tusk, hogy „Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra”.

A kijelentést Magyarországon sokan úgy értelmezték, Tusk lenácizta Orbánt, s e balítéletből lengyel–magyar csetepaté kerekedett. Két kormányközeli portál közzétett egy hamisított fotót, bizonyítandó, hogy Tusk nagyapja náci volt. Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorlatilag rendreutasította Tuskot, megkérdezve, nincs-e jobb dolga. A volt lengyel külügyminiszter, a szintén az EPP-ben politizáló Radoslaw Sikorski a magyar–lengyel barátságot féltve adott hangot megdöbbenésének, felemlegetve azt is, ha már a náci időkről van szó, vajon melyik ország állt a helyes oldalon a második világháború idején?

Schmitt a liberalizmust elvető, az erős központi hatalmat szorgalmazó államelméleti téziseit – amelyeket Tusk szerint Orbán most vált valóra – jóval az előtt dolgozta ki, hogy köze lett volna a nácikhoz. Mindazonáltal sem a személye, sem az általa képviselt állammodell ettől még nem lesz demokratikusabb.