Klórozotttermékek

Bértámogatásra még a kormányfő közvetlen környezete számára oly kedves turizmusban sincs extra pénz, de a tanácsadók kifizetésére azért akad ötmilliárd forint. Legalábbis ez derül ki abból a pályázatból, amelyet a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. hirdetett meg a Közbeszerzési Értesítőben. Pedig tanácsadók eddig is szép számmal voltak az ágazatban – többek között a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is ebbe a körbe tartozott. A feladat azonban most egy kicsit bonyolultabb, mert nem egy prosperáló gazdaságban kell kínálgatni a turisztikai attrakciókat, hanem a betegség miatt aggódó és anyagilag is legatyásodott embereket kell rábeszélni, hogy a maradék pénzükből utazzanak, s higgyék el, hogy még véletlenül sem találkoznak koronavírussal.

A kormány válságkezelése amúgy az idegenforgalomban sem tér el a többi ágazatbelitől. Hiába mondogatták a szállodások és vendéglátósok, hogy ha nulla forint a bevételük, akkor az adók és járulékok elengedése édeskevés ahhoz, hogy a bért kifizessék, ők sem kaptak komolyabb bértámogatást a munkahelyek megőrzéséhez. Ennek megfelelően ontották is az embereket az utcára: ki pizzafutárnak állt, ki hazament Borsodba álláskeresési járulékra. Az is igaz ugyanakkor, hogy a még idén újraosztható több mint 1100 milliárd forintnyi uniós forrásból a turizmus 11 milliárd forintot kapott, a rászorulók támogatására viszont csak 3 milliárd forint jutott. A magasabb jövedelműek támogatását jelenti az a kormánydöntés is, amely a turisztikai keresletet hivatott fenntartani: a Szép-kártyák adóterhe alig felére, 15 százalékra csökkent, miközben a kiadható kerete évi 450 ezerről 800 ezer forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók – már amelyek életben maradnak – olcsóbban több béren kívüli juttatást tudnak adni a dolgozóiknak, legalábbis azoknak, akik megmaradtak, ők pedig vígan költekezhetnek majd azokban a szállodákban és éttermekben, amelyek még ki tudnak nyitni a következő hetekben, hónapokban.

Ami biztos: beruházásokban nem lesz hiány. Ez persze megint csak azokon segít, akiknek még két-három hónapos leállás után is marad tőkéjük, illetve akik helyett az állam állja a cechet. Az elmúlt hetek kormánydöntései további bő 800 millió forintot adtak a győri állatkert bővítésére, és megvizsgálhatónak minősítették a városban egy hangversenyterem építését is; 1,6 milliárdot csoportosítottak át a vadászati világkiállításra, mintegy 500 milliót a nádasdladányi, a tatai és a szabadkígyósi kastély felújítására. Egyértelművé tették, hogy teljes gőzzel futhatnak tovább a Kisfaludy-program fejlesztései is, amelyeknek a pályázatain a legnagyobb nyertesek éppen a kormányhoz közel álló vállalkozók közül kerültek ki. A programban újabb döntések is várhatók, például Mészáros Lőrinc balatonfüredi kempingjének támogatásáról. Így lesznek, akik nemcsak átvészelik a válságot, de új szállodákkal vagy éppen vitorláskikötővel nyithatnak ki a járvány lecsengése után. ¬ SZABÓ YVETTE

Túry Gergely

„Vegyes érzéseim vannak az újranyitást illetően” – ad diplomatikus választ a HVG érdeklődésére egy balatonkenesei büfét üzemeltető vállalkozó, Boor Ádám. „Örömteli, hogy lehet majd dolgozni, de nehéz úgy felkészülni, hogy nem tudod, mi lesz holnap. Csütörtökön bejelentették, hogy hétfőn vidéken visszaáll a rend, de közben zárójelesen megjegyezték, hogy ez bármikor módosulhat” – fejti ki.

Boor próbál a biztonság érdekében is lépni. Eltervezte például, hogy a kiszolgálópultokhoz kézfertőtlenítő állomásokat telepít, de kiderült, hogy ezek beszerzése nagyon nehéz és nagyon drága. Ha sikerülne, akkor a költségek nagy részét az tenné ki, hogy több tízezer forint értékben töltögeti a berendezést.

Most azt próbálja modellezni, mi történik, ha tömegek jelennek meg a strandon. Vannak kötelező előírások, például a sorban állásra vonatkozó, illetve az, hogy tegyék egymástól másfél méterre a padokat. „A probléma az, hogy nincs hatósági kapacitás, ami a szabályokat be tudná tartatni. Ha csoportosulások vannak, a jelenlegi központi rendelkezések értelmében az a mi felelősségünk. Valószínűleg ezt úgy oldjuk majd meg, hogy munkánk mellett megpróbálunk illedelmesen szólni a magukat vagy másokat veszélybe sodró embereknek, illetve a mikrofonba is bemondjuk időnként, hogy mire kell figyelni. Ez nem egy étterem, ez egy zöld, vízparti terület, szóval nem tudod azt megtenni, hogy azt mondod a rendetlenkedőknek, hogy távozzanak. Még egy dologban lehet bízni, és az elmúlt évek helyi példái azt mutatják, okkal, hogy az emberek kirívó esetekben rászólnak egymásra.”

Az üvegpohár helyett egyszer használatos eszközök lesznek, és kártyás fizetés. A konyhában, ahogy eddig is, ezután is gumikesztyűben kell dolgozni, ám ezt nem nagyon lehet beszerezni. Pontosabban be lehet, de a százas csomag, amit korábban 1500–1800 forintért vettek, most 8–10 ezerbe kerül. Csupán a higiéniás eszközök megvásárlása extrém módon megnöveli a kiadásokat, és ezt valahogy ki kell termelni. „Csak az ár emelésével lehetne, de akkor megint magaddal szúrsz ki. Én azt gondoltam, hogy például a fertőtlenítőszereket majd – akár állami segítséggel – biztosítani fogják a vendéglátóhelyeknek, de nem így lett” – mondja Boor Ádám.

Hogy mi lesz a forgalommal, azt a büfés egyelőre megjósolhatatlannak látja. Egyelőre tapogatóznak, próbálják megfigyelni, mi az, amit egy ilyen helyzetben el tudnak adni. „Én most azt tippelem, hogy a hekket, a klasszikus strandi ételeket keresni fogják, hiszen azok házi elkészítése jellemzően nehézségekbe ütközik.” ¬ OROSZI BABETT