Fekete Andrea

Portré

2020. május 7.

Fazekas István

Fekete Andrea

kutatóorvos

„Ez a környezet volt otthonos számomra” – mesél a pályaválasztásról a 44 éves gyermekgyógyász, akinek kutatási eredménye segíthet a koronavírus egyik legsúlyosabb szövődménye, a tüdőfibrózis kezelésében. Külkereskedő édesanyján kívül minden rokona kórházi szaktekintély volt. Édesapja a MÁV Kórház sebészeti osztályát vezette, így a családi összejövetelek is gyakran konzíliumszámba mentek. A doktornő a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup társalapítója és vezetője. Hatéves korától teniszezett. Tíz év után hagyta abba, mert „elég terhelést jelentett a Fazekas Gimnázium”. Mint a nefrológia iránt érdeklődő egyetemista későbbi PhD-témavezetője, Szabó Attila professzor mentorálása mellett a gyermekklinikán kezdett kutatni, aztán ösztöndíjasként Amerikában folytatta, majd két évig Freiburgban, ahol a nemzetközi hírű gyerekgyógyász Friedhelm Hildebrandt irányításával dolgozott. „Azóta se hallottam senkit olyan inspiráló toleranciával kérdezni.” Évekig a Bókay utcai gyermekklinikán a betegellátás mellett végezte a tudományos munkát. A Lendület programban 2011-ben nyert támogatás segítségével alakította meg 15 fős kutatócsoportját: a cukorbetegséget és annak szövődményeit, a vesekárosodást és a depressziót vizsgálják. A számos díjjal kitüntetett doktornő több nyelven oktat, és részt vállal a PhD-képzésben.

Férje a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának docense. Három fiuk közül a 13 és a 11 éves a Fazekasba jár. „Amikor hat éve a legkisebb megszületett, elhatároztam, hogy tovább maradok otthon »babázni«. Végül ő volt az, aki csecsemőként is »be-bejárt« velem a laborba.”

¬ Hogyan jutottak a felfedezésre, amely segíthet a Covid–19 súlyos szövődménye, a tüdőfibrózis kezelésében?

A vese fibrotikus károsodásával foglalkozott a kutatócsoportunk, ami annak a következménye, hogy számos károsító hatás, gyulladás vagy oxigénhiány miatt az eredeti sejtek átalakulnak hegszövetet termelő sejtté, és a saját funkciójukban működésképtelenné válnak. Arra jutottunk, hogy a központi idegrendszerben jelen lévő, a tanulásban, a memóriában szerepet játszó Sigma–1 receptor aktiválása mérsékli a gyulladásos folyamatokat és a szöveti hegesedést. Mi publikáltuk először 2016-ban, hogy a 20 éve antidepresszánsként használt Sigma–1 aktivátor fluvoxamin javítja a vese oxigénhiányos állapotát is. Három évvel később több országban, köztük az USA-ban is bejegyeztük a szabadalmunkat, miszerint a fluvoxamin csökkenti egyes szervek hegesedését. Már ebben szerepelnek arról is eredmények, hogy a gyógyszer tüdőgyulladás okozta hegesedésben is hatékony lehet. Mindezek alapján és az irodalmi eredményeket is figyelembe véve jutottunk arra, hogy a fluvoxamin segíthet a koronavírus esetében is.