Apróapropó

Mészáros Lőrinc bankja, az MKB megúszta a koronavírussal párhuzamosan terjedő tőzsdei pánikrohamot: egy hajszálnyit sem esett a jegyzése. Ennek magyarázata azonban nem a pénzintézet páratlan ellenálló képességében rejlik, hanem paradox módon éppen abban, hogy a befektetők egyáltalán nem bíznak benne. Azóta ugyanis, hogy egy évvel ezelőtt a bank részvényeit bevezették a tőzsdére, nem vettek belőlük. A 2015-ben több tízmilliárd forintos állami támogatással helyrepofozott banknak az Európai Unió elvárásai miatt kellett debütálnia a tőzsdén, ám ez meglehetősen álságosra sikerült. A papíroknak ugyanis alig több mint a 8 százaléka van ötszázalékosnál kisebb tulajdonosok kezében, vagyis ennyi a közkézhányad, ami aktívan foroghatna. Jellemző az MNB által uralt Budapesti Értéktőzsdére, hogy szemet huny az efféle turpisságok felett.

Az MKB csaknem 49 százaléka Mészáros Lőrinc érdekeltségében áll, egyharmada pedig alig fél éve került egy újabb, ismeretlen tulajdonosi hátterű magántőkealap birtokába. A magyar bankpiacon számottevő méretű (a hatodik-hetedik helyen álló) pénzintézet vállalati hiteleiből több tízmilliárd forint a kormányzati kedvencek adóssága. Milliárdok áramlottak Mészáros agrár- és energiaüzleteibe, a felcsúti milliárdos üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari vállalkozásába, a most már Vida József kezében lévő (egykor Andy Vajna által menedzselt) TV2-be. De jutott Matolcsy Ádám médiacégének is, amely megszerezte, majd az államnak adományozta az Origo hírportált. A kormányfő veje, Tiborcz István is megtalálta a módját, hogy hasznot húzzon az MKB-ból, hiszen fillérekért vásárolhatta ki az adós cég felszámolásából a mostani Hotel VSGRD-ot, amin a hitelező bank legalább 15 milliárd forintot bukott.

Az igazi kérdés azonban az, hogy miként írja át az MKB-val kapcsolatos nagyszabású terveket a koronavírus-járvány, amelynek enyhítésére a bank gálánsan egymilliárd forintot ajánlott fel. Lekerült ugyanis a napirendről az az elképzelés, hogy az MKB, a Takarékbank és a privatizáció előtt álló Budapest Bank egyetlen nagy, az OTP-vel konkuráló konglomerátummá olvadjon össze. A kockázatokat növeli, hogy az MKB lehet az egyik legaktívabb azoknak a kedvezményes hiteleknek a terítésében (NHP Hajrá!, Széchenyi-kártya), amelyekkel a kormány és a jegybank tompítaná a gazdasági visszaesést. Csakhogy válság idején hitelezni életveszélyes, pláne ha egy pénzintézet nem független a politikától. Ennek fényében nyer értelmet a kormány minapi döntése, amellyel 150 milliárd forintnyi tőketámogatásról határozott a pénzintézeteknek. Nem nehéz megjósolni, hogy az MKB köztük lehet, hiszen a külföldi hátterű bankok az anyabankjuktól kapnak tőkét, az OTP-nek pedig várhatóan nem lesz rá szüksége. ¬ Gyenis Ágnes

Arra, hogy a koronavírus-járvány okozta sokk milyen alaposan felülírta a korábban vallott gazdaságpolitikai szabályokat, az Európai Bizottság (EB) szolgáltatja a legjobb példát. Az állami támogatásokért korábban rutinszerűen büntetéseket kiszabó testület ugyanis éppen az Európa-nap elé időzítve összegezte, hogy március közepe óta mintegy 1900 milliárd eurónyi, az uniós tagállamok gazdaságának, illetve azok szereplőinek szánt ilyen jellegű költségvetési kifizetést hagyott jóvá. Múlt pénteken az EB egy újabb ajtót is kinyitott a kormányok előtt: feltőkésítést és speciális kölcsönöket is nyújthatnak az arra rászoruló vállalkozásoknak. Persze hivatalosan „az egyenlő versenyfeltételek unión belüli megóvása mellett”, ám az ilyen kivételes válság esetén, mint amilyennek a mostanit minősítik, ez csak afféle kötelező mellékmondatnak tűnik.

Az államnak megfelelő ellentételezést, vagyis részvényeket kell kapnia a kisegített cégben, amelynek tulajdonosait arra kell ösztönöznie, hogy mihamarabb vásárolják vissza a papírokat. Ilyen ösztökélés lehet például az, hogy az állami részesedés megszűnéséig a kedvezményezett cégek nem fizethetnek osztalékot és nem vásárolhatnak vissza részvényt. Amíg a feltőkésítés összegének legalább háromnegyedét nem fizették vissza, a vezetők javadalmazását szigorúan korlátozni kell, beleértve a bónuszfizetés tilalmát is. Ugyanígy a háromnegyedes határhoz van kötve az a tiltás is, ami szerint a feltőkésített cégek nem szerezhetnek 10 százalékosnál nagyobb tulajdont az ugyanazon ágazatban lévő versenytársakban, illetve más szereplőkben. (Magyarországon a veszélyhelyzethez kötött tőkejuttatások céljai között kifejezetten szerepel a hazai és külföldi felvásárlás lehetősége is.)

Olaszország számára például megnyílhat az út a krízis előtt sem túl jól teljesítő ­Alitalia államosítására, de márciusban Grant Shapps brit közlekedési miniszter sem zárta ki, hogy ha elkerülhetetlen, akkor állami kézbe veszik a vasút- és a légitársaságokat. A konzervatív kormány ezzel paradox módon az ellenzéki Munkáspárt régi követelését teljesítené – még ha feltehetően ideiglenesen is. Az ortodoxia felrúgása Németországban is felmerült. A Lufthansa például olyan mentőcsomagról tárgyal a kormánnyal, amelynek révén az állam 25 százalékos tulajdont kapna a legnagyobb európai légitársaságban.

Példaként a 2008-ban kirobbant gazdasági válság amerikai kezelését emlegetik. A washingtoni kongresszus felhatalmazásával az állam 105 milliárd dollárért vásárolt elsőbbségi részvényt a nagy amerikai bankokban, majd George W. Bush akkori elnök jóváhagyta, hogy a három nagy amerikai autógyárból megmentsék a General Motorst és a Chryslert – a Ford nem kért a segítségből. A mentőakció 426,35 milliárd dollárt vitt el az adófizetők pénzéből, és a hitelekért felszámított kamatokon, osztalékból, illetve az állam tulajdonába került részvények eladásán keresztül 441,7 milliárdot hozott. A washingtoni kormány a koronavírus-járványra válaszul elfogadott kétezermilliárd dolláros gazdaságvédelmi csomagjában is lehetővé teszi, hogy az állam részvényvásárlással is segítsen a bajba került cégeken.

Az Európai Bizottság nemcsak mentene, védene is. Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős dán ügyvezető alelnök közölte: az EU-tagállamoknak tulajdont kellene venniük a gazdaságuk vagy a nemzetbiztonságuk számára fontos, ámde a járvány miatt meggyengült cégekben, ha azokat kínai felvásárlás fenyegeti. Japánban is a kínaiakra gondolva erősítették meg a tokiói tőzsdén jegyzett vállalatokból a gazdaság vagy a nemzetbiztonság szempontjából fontosnak ítélt 518-nak a védelmét, köztük olyanokét, mint a Toyota vagy a Sony. ¬ NAGY GÁBOR