Dumálnak,oltanak

„Nincs nekem már olyan sok hátra a politikában. Minden nap, amit magas polcon töltök, ráadás” – válaszolta Orbán Viktor a köztévében arra a kérdésre, mit gondol a jövőbeni politikai szerepvállalásáról. Mindez nem tegnap volt. Másfél évtized távlatából pedig már az is világos, hogy a 2005-ös nyilatkozata idején épp az ellenzékiek keserű kenyerén tengődő Orbán visszahúzódása csupán látszólagos, taktikai hátralépés volt. Arra szolgált, hogy elaltassa az ellenfeleit, és lecsendesítse a pártjában – akkor még létező – belső kritikusait. Valami hasonló történik e napokban is. Orbán formálisan lemondott ugyan a képviselőivel március idusán megszavaztatott különleges jogosítványairól (ezen időszak mérlegét Magyarország rovatunkban vonjuk meg), ám hatalmi ambícióit nem adta le a Parlament ruhatárában a felhatalmazási kabátjával együtt. Amit ráadásul bármikor vissza is vehet, hisz a járvány újabb támadása vagy a gazdaság helyreállítása még sokáig hivatkozási alapot teremthet a kegyúri jogok gyakorlására.