Joe Biden volt amerikai alelnök a múlt pénteken szimbolikus mérföldkőhöz érkezett: összegyűjtötte a többséget, azt az 1991 delegátust, akikre ahhoz lesz szüksége, hogy a demokraták színeiben a november 3-án újrázásért induló republikánus Donald Trump kihívója legyen. Mindez csupán formalitás, hiszen a riválisai rég visszaléptek, így az elnökjelöltségére pártjának már csak rá kell ütnie a pecsétet az augusztus 17–20-ára a Wisconsin állambeli Milwaukeeba tervezett konvención. Bidennek – aki 2009–2017 között Barack Obama alelnöke volt – a közeljövőben az a legfontosabb feladata, hogy kiválassza a maga alelnökjelöltjét.
A karantén oldásával újra kampányoló, 77 éves politikus azt már korábban megígérte, hogy a novemberi győzelmével az USA történetében először nő kerülhet egy szívdobbanásnyira a világ vezető hatalmának irányításához. A George Floyd halála miatt kirobbant tüntetéshullám miatt pedig erősödik a nyomás rajta, hogy afroamerikai nőre essen a választása. Ami rossz hír Elizabeth Warren massachusettsi és Amy Klobuchar minnesotai szenátornak, ám biztató számos szóba került jelöltnek, Kamala Harris kaliforniai szenátortól Susan Rice-ig, Obama volt nemzetbiztonsági főtanácsadójáig.
Wisconsin stratégiai választás a demokrata elnökjelölő konvenció helyszínéül, mert azon hat frontállam egyike, amelyek megnyerésével Trump 2016-ban úgy is diadalmaskodott az elektori kollégiumban, hogy az USA egészében leadott szavazatok számában hárommillióval lemaradt a demokrata Hillary Clintontól. Biden előnye az országos közvélemény-kutatásokban két számjegyűvé nőtt – ami a színfalak mögött a kampánystábja elleni dühös kirohanásokra, a Twitteren pedig saját fölényének bizonygatására és kihívója gyalázására sarkallta az elnököt –, ám ezúttal is néhány állam dönthet. És a hat frontállam közül Biden ötben jobban áll, mint Trump, akinek csak Észak-Karolinában mutatnak stabil előnyt a felmérések. Ott az utóbbi fél évszázadban demokrataként csak Jimmy Carter (1976) és Obama (2008) számára termett babér. És ott tartják a republikánus konvenciót, hacsak Trump és a demokrata kormányzó szópárbaja a rendezés feltételeiről nem vezet az esemény áthelyezéséhez.
Arizonában a beköltöző liberális és aktivizálódó spanyol ajkú szavazók elnökválasztás idején ugyanúgy demokrata kékké színezhetik a hagyományosan republikánus piros államot – ahol 1952 óta csupán Bill Clinton tudott nyerni, 1996-ban –, ahogy az történt Coloradóval, Új-Mexikóval és Nevadával. Florida – ahol Trump regisztrált szavazó, és a hivatalos lakhelye, a mar-a-lagói golfklub található – hosszú ideje szoros eredményt hoz. Az 1992 óta tartott elnökválasztásokon összesen leadott 50,5 millió szavazatból együttesen kevesebb mint 18 ezer tett különbséget a két párt jelöltje között. Az újraszámlálási jogi háborúval tetézett verseny 2000-ben addig fajult, hogy végül az USA legfelső bírósága fogadta el azt az eredményt, amivel a republikánus George W. Bush lett az elnök. Az autógyártáshoz és az iparhoz kötődő Michiganben a 2016-os nagyon szűk győzelmet Kína bűnbakká tétele hozta meg Trumpnak, aki most is erre készül. Pennsylvaniában Trump republikánusként 1988 és az idősebb George Bush óta első alkalommal tudott – hajszállal – nyerni, és most Bident segítheti, hogy az államban született, és a szomszédos Delaware veterán szenátoraként is sokan ismerik.
Trump maga mögött tudhatja pártja regisztrált szavazóinak a 95 százalékát, számos neves republikánus politikus azonban nem őt választja novemberben. A Trump elleni alkotmányos vádemelés egyik pontját januárban megszavazó Mitt Romney utahi szenátor – Obama 2012-ben vesztes ellenfele – a The New York Times napilap szerint még gondolkodik, hogy a felesége, Ann nevét írja a szavazólapra, mint négy éve, vagy másvalakire, esetleg Bidenre voksol. Valószínűleg a demokrata kihívót választja Cindy McCain, a néhai John McCain arizonai szenátornak – Obama 2008-as vesztes riválisának – az özvegye. A The New York Times szerint George W. Bush nem támogatja Trumpot, ám a volt republikánus elnök egyik tanácsadója ezt kitalációnak minősítette, mondván: a főnöke visszavonult az elnöki politikától, és senkinek sem jelezte, hogyan voksol majd. Megerősítette viszont várható átszavazását Colin Powell – rögtön meg is kapta érte Trump lekicsinylő Twitter-üzenetét –, az ifjabb Bush volt, és az USA első afroamerikai külügyminisztere. Az ő döntése azonban nem meglepetés, hiszen kétszer is Obamára, négy éve pedig Hillary Clintonra szavazott. 2016-ban három Washington állambeli elektor Clinton helyett rá adta a voksát, így Powell technikailag a harmadik helyen végzett.
