Áprilisi esés, középtávú szárnyalás

Zárva tartott a magyar gazdaság tetemes része áprilisban – derül ki a legutóbbi statisztikai adatokból. A legsúlyosabb veszteség a szálláshelyeket működtető cégeket érte, náluk a bruttó bevételek soha nem látott mértékben, 97 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A külföldiek jóformán teljesen kiiratkoztak a magyarországi turizmusból, szerény mozgást szinte csak a panziók világában lehetett kimutatni. Az ipari termelés több mint harmadával esett, és ezzel arányosan zsugorodott a kivitel is. A behozatal valamelyest szerényebb mértékben, 28,4 százalékkal csökkent. Az áruforgalmi mérleg 611 millió eurós mínuszt mutatott, de az év első négy hónapjában összességében 1,4 milliárd eurós exporttöbbletet mért a Központi Statisztikai Hivatal. A kiskereskedelmi forgalom viszonylag jól tartotta magát, csupán a tizedével csökkent, ám ezen belül rendkívül nagy a szórás: a gyógyszerek, gyógyászati termékek alig 6 százalékos és az élelmiszer, ital, dohányáru főcsoport 9,5 százalékos visszaesésével szemben a ruházat- és cipővásárlások 90 százalékkal zuhantak, ugyanakkor a csomagküldő és internetes vásárlás egy év alatt megduplázódott. Több mint negyedével zuhant áprilisban az üzemanyag-forgalom is. Ez a brutálisan megváltozott fogyasztási szerkezet az oka annak, hogy nagyra nőtt a szakadék az érzékelt és a mért infláció között. Májusban az élelmiszerek árszintje 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a burgonyát, a friss zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó idényáras cikkeké csaknem az ötödével lódult meg. Az üzemanyagok ára viszont 22 százalékkal esett. A fogyasztói árak átlagosan csak 2,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ám ennek nem sok köze van a valósághoz, mivel a KSH, az összehasonlíthatóság jegyében, a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján számolja ki az indexet. Csakhogy a krízis során a legnagyobb drágulást mutató élelmiszer-forgalom részaránya nőtt, az üzemanyagokat és a gyógyszereket is tartalmazó egyéb cikkek eladásai nagyot estek, a ruházati termékek vásárlása pedig szinte meg is szűnt, csakúgy, mint a szállodai szolgáltatásoké és a vendéglátásé. A valósághoz közelebb áll a nem feldolgozott élelmiszerek, a járműüzemanyagok és a hatósági áras termékek árváltozásának kiszűrésével számolt maginflációs mutató, amely 4 százalékos emelkedést jelez a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

A gazdasági visszaesés mélypontját a március 23. és április 20. közötti időszakra teszi a Pénzügyminisztérium, amely a költségvetési törvényjavaslatot a minap kiegészítette a középtávú kitekintéssel. E szerint a jövőre helyreálló gazdaság 2024-ig évi 4 százalék feletti növekedést produkál, az infláció stabilan 3 százalék körül alakul, a bruttó átlagkeresetek folyamatosan évi 7 százalék körüli mértékben bővülnek.