Rövidítettnyár
A szakértők már tudják, mit csinálnak a magyarok idén nyáron: belföldön üdülnek. A frekventált térségekben és időszakokban már alig van megfizethető szálláshely. A programkínálat felemás: az első heteket a csend, ám a nyár végét már az egymással konkuráló fesztiválok hangzavara jellemzi majd.

Előszezoni fürdőzők a Balatonban. Felülről csak a kiváltságosoknak jön segítség?

Egyiknekkampó,másiknakhabzsolás
Kiterjedt felmérést készített a magyarországi szállodákról a hotelek és rendezvények kutatásával közel két évtizede foglalkozó Promo Data Piackutató Kft. A május közepén, telefonos interjúkban megkérdezett 500 intézmény negyedében nyilatkoztak úgy, hogy teljesen vagy részlegesen nyitva tartanak, vendégük azonban, mint kiderült, akkor még alig akadt.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője már a járvány kezdetén úgy fogalmazott: „A mennyből a pokolba jutottunk.” Május végére a szállodák forgalma gyakorlatilag nullára zuhant. Bár volt, aki eleinte kivárt, idővel még a reménykedők többsége is gazdaságosabbnak látta, ha bezár. Néhányan megpróbálták „irodai karanténként” hasznosítani a szobáikat. A büki Caramell és a nyíregyházi Korona szobái egy részét közeli nagyvállalatok foglalták le külföldi partnereik számára. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest két fővárosi szállodájának, a 182 szobás Platánusnak és a 122 szobás Millenniumnak viszont a járvány nem okozhatott különösebb gondot, hiszen már a vírus előtt is a vidéki rendvédelmi dolgozók munkásszállásául szolgáltak. Tóth Gergely, két siófoki szálloda tulajdonosa ugyanakkor önzetlenül felajánlotta a CE Napfény 37 szobáját és napi három ingyenes étkezést olyan siófokiaknak, akiknek a családjában gondot jelentett volna a külföldről hazatértek elkülönítése.
Bár a kormány elengedte a turisztikai vállalkozások járulékfizetési kötelezettségét és a turizmusfejlesztési hozzájárulást, a tulajdonosok tömegével tették utcára a pincéreket, szobalányokat, recepciósokat. Néhány, hosszabb távon gondolkozó szálloda és hotellánc óvatosabban lépett: a 18 hotelt menedzselő Accentnél például sikerült 10–15 százalékos leépítéssel megúszni a válságot, míg az évi 2,9 milliárd forintos árbevételű, 16 hazai szállodát üzemeltető Hotel & More lánc vezetője, Klemm Balázs közlése szerint ők csupán dolgozóik 7 százalékától váltak meg. A 20 szállodával rendelkező, Mészáros-féle Hunguest Hotelsnél viszont már az első napokban megszabadultak a cég 1670 dolgozójának több mint felétől, majd – a kormány jóvoltából – 18 milliárdos állami támogatással hozzákezdtek hét nagy (163–210 szobás) szállodájuk teljes és másik hét ház részleges felújításához. Az elbocsátások többnyire az alacsonyabb pozíciójú dolgozókat érintették, de például a Danubius két klaszterigazgatójától is megvált, akik két évtizede dolgoztak szállodáikban, s mostanáig a Flamenco (350 szoba) és a Budapest (289), illetve a Hungaria (468) és az Arena (379) hotelt vezették. Ezekben korábban főként külföldieket szállásoltak el, így kétséges, hogy az idén újraindítják-e még őket.
A pünkösdi nyitás mindenütt egyfajta tesztként szolgált. A május végi hosszú hétvégére időzítve sorra nyitottak ki a kisebb szállásadó helyek, a nagy láncok tulajdonosai viszont óvatosabbak: csak fokozatosan hívják vissza kényszerszabadságon lévő dolgozóikat, s igyekeznek a 4 órás „Kurzarbeiten” lévők idejét feljebb tornászni. A Mellow Mood igazgatója, Blandl Judit például azt mondta, ők a 10 budapesti szállodájuk közül májusban még csak kettőt nyitottak meg: a Váci utcai La Prima Fashiont és az ötcsillagos Párisi Udvart.
Nem csak a turizmus miatt bizonytalan a szállodabiznisz: a tavasszal ugyancsak padlót fogott rendezvénypiac beindulása is kiszámíthatatlan. Utóbbi jelentőségét érzékelteti, hogy a Promo Data tavalyi felmérésében megkérdezett ezer nagyvállalat több mint fele tartott valamelyik szállodában, étteremben ünnepi (jellemzően karácsonyi) partit; negyedük csapatépítő tréninget; 6-6 százalékuk konferenciát, illetve partnertalálkozót, további 2 százalékuk pedig termékbemutatót.

