Rögtönítélnek

Minimum érzéketlennek, de akár a számos hívénél kimutatható fehér felsőbbrendűség irányába tett gesztusnak is értelmezhető, hogy Donald Trump amerikai elnök a karantén utáni első nagygyűlését az oklahomai Tulsába péntekre hirdette meg. A helyszínválasztás a brutális rendőri fellépés áldozatává vált George Floyd halálát követő tüntetések tükrében ellentmondásos. Tulsában ugyanis az USA történetének legsúlyosabb rasszista incidense történt, amikor 1921-ben a fehérekből álló csőcselék megtámadta a Black Wall Streetként is emlegetett fekete üzleti negyedet – amely az egész országban a legtehetősebb afroamerikai környéknek számított. A megvadult tömeg több mint 1200 házat lerombolt, a halottak számát 100 és 300 közé teszik. A helyszínt Trump nem változtatta meg, ám a nagygyűlés idejét egy nappal odébb tolta, hogy ne június 19-ére essen, ami a feketék számára egyfajta függetlenség napjának számít. Már csak azért is, mert az alapító atyák által 1776-ban elfogadott Függetlenségi nyilatkozat – amit július 4-én ünnepelnek – a politikai alku miatt hallgat a rabszolgaság intézményéről és a rabszolgáknak is járó egyenlőségről és szabadságról.

1865. június 19-én érkezett meg hajóival és csapataival a texasi Galveston kikötőjébe Gordon Granger északi tábornok, aki a parancsában befejezettnek nyilvánította a polgárháborút, és felszabadítottnak a szövetségi állam rabszolgáit. Robert E. Lee tábornok, a déliek főparancsnoka már április 9-én letette a fegyvert a virginiai Appomattoxban. Abraham Lincoln elnök pedig – akivel hat nappal a háborús győzelem után végzett John Wilkes Booth – az 1863. január 1-jén életbe léptetett Emancipációs kiáltványában eltörölte a rabszolgaságot a déli államokban, amelyek közül Texas értesült erről hivatalosan utolsóként. Az USA-ban összesen csaknem négymillió, Texasban pedig negyedmillió fekete szabadult fel, ahol már a következő évben megünnepelték június 19-ét, ami angolul a hónap és a nap összevonásából a Juneteenth nevet kapta.

A Juneteenth ünnepe előbb a szomszédos déli államokban, Arkansasban és Louisianában terjedt el, majd az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság idején az országszerte munkát kereső afroamerikaiak révén szinte mindenütt. A rabszolgaság alóli felszabadulásra emlékezés keserédes volt, de inkább az ének és a lakoma uralta, mint a szomorúság. Az 1950–1960-as években, a polgárjogi küzdelmek idején a háttérbe szorult, de az 1970-es években ismét népszerűvé vált, és Texas 1980. január 1-jével elsőként állami ünnepnappá tette a dátumot. Több javaslat született arra, hogy a Juneteentht emeljék a szövetségi ünnepek sorába, de ehhez még nem volt meg a politikai akarat. Így jelenleg 47 szövetségi állam, valamint a főváros, Washington saját emlékezés-, illetve ünnepnapot tart, némelyikük nem pontosan június 19-én, hanem június harmadik vasárnapján.