Serge Bloch – Frédéric Boyer: Biblia. Az ősi történetek

Első pillantásra úgy tűnhet, mintha az alkotók az Ószövetség szövegének – a száz híres regény metodikáját követve – épp a sava-borsát lúgozták volna ki. „Szállj be egész családoddal a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt az egész nemzedékben” – szól Noéhoz az Úr a Teremtés könyvének 7. fejezetében. Ez Frédéric Boyer egyes szám harmadik személyre átírt tolmácsolásában így hangzik. „Egyvalaki maradt csak rendíthetetlen (…) Ő volt Noé. Egy igaz ember. És amikor az Úr már mindent eltörölt volna a föld színéről, eszébe jutott Noé. E különös szavakat intézte hozzá: Építs egy nagy ládát.” Mielőtt bárkáért kiáltva bárki felhördülne, nem árt tudni: az ezredfordulón az új francia nyelvű Bibliát közreadó munkacsoportnak az íróként, műfordítóként is magasan jegyzett Boyer volt a vezetője. A nyelvezetében megújult, korunk gondolatvilágához passzított, hívőket és hitetleneket egyaránt megszólítani szándékozó nagy mű elkészülte után a vallástudós, választott szerzőtársával, a kétlaki, Párizs és New York közt ingázó Serge Bloch illusztrátorral együtt vágott bele újabb fajsúlyos vállalkozásába. Társulásuk eredménye a 2016-ban franciául megjelentetett képes, rajzolt Biblia, amely Pacskovszky Zsolt lendületes és telitalálatos fordításában immár magyarul is olvasható, nézegethető. Merthogy a kötet félezer oldalára – ahogy a francia kiadásban is – mintegy kétezer egységes stílusú, ámde korántsem egysíkú rajz került. Gyakorta fekete-fehér karikatúraskicceken ámulhat, aki a könyvet lapozza, a rajzok egy-egy részletére pasztell vagy éppenséggel élénkén rikító szín tereli a figyelmet. Máskor a gyermeki rajzvilág jelzésszerűre csupaszított, minden mindennel párosítható csodája tárul fel, no meg az időhatárokat nem ismerő kollázs. Ennek talán legizgalmasabb darabja a Bábel-építés kortalan víziója: az ókori erődítményalapokra csigás emelőkkel húznak amfiteátrumot, tengeri kilátó- és (jól beazonosíthatóan) Eiffel-tornyot. A mózesi tízparancsolat képi világa az absztrakthoz közelít. Az Énekek énekét (Szerelmi jelenetek összefoglaló cím alatt) a néhány vonallal felvázolt vagy szürreálissá firkált fantáziamozgató aktok és még a korábbiaknál is szűkszavúbbra faragott citátumok idézik. A szövegfelelős Boyer egyik nyilatkozatában így fogalmazott: „A Biblia nem a válaszok, hanem a jó kérdések könyve.” Kettősük ezt tartotta szem előtt, amikor szövegek és képek egységében gondolta végig a Szentírást.